Bizonytalan mikor fejeződik be a recesszió

2009-ben az EU-ban a GDP közel 2%-os, ezen belül Németországban és részben emiatt Magyarországon ennél kissé nagyobb visszaesése valószínű.

A GKI Gazdaságkutató
Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével
készült előrejelzése szerint a világméretű
recesszió mélysége és befejeződésének
időpontja egyelőre teljesen bizonytalan. Pillanatnyilag a 2009
végén kezdődő javulás látszik a
legvalószínűbbnek, de ennél kedvezőbb és
rosszabb helyzet is bekövetkezhet.
Szinte biztosra vehető, hogy
Magyarországon 2009-ben jóval a maastrichti kritérium
alá csökken az államháztartási
hiány. A 2,6%-os deficitcél teljesülését
az IMF megállapodás szigorú monitorozása
is valószínűsíti. Bevételi kockázatot
jelent a költségvetés tervezésekor
számítottnál valószínűleg
jelentősebb gazdasági visszaesés és alacsonyabb
infláció, amit a várhatóan magasabb bérek
– a csökkenő foglalkoztatás miatt – nem tudnak
ellensúlyozni. Minderre a költségvetési
tartalék valószínűleg nem nyújt teljes
egészében fedezetet. Szükség esetén
például az üzemanyagokat terhelő jövedéki
adó (átmeneti) emelésével, egyes kiadási
előirányzatok – alacsonyabb inflációval
indokolható – részleges zárolásával
lehet a hiányt csökkenteni. Eközben a külső
egyensúly gyors javítása is elengedhetetlen,
mivel nagyon megnehezült és megdrágult a külföldi
forrásokhoz való hozzáférés. A
gyakorlatban maga a forráshiány az, ami kikényszeríti
a külső deficit mérséklését. A
javulás a külkereskedelmi aktívum és az
EU-támogatások emelkedésének eredménye
lehet.

2009-ben a magyar gazdaság
teljesítménye mintegy 2,5%-kal csökken. Ez
egyrészt a 2008. évi növekményt hozó
agrárágazat kibocsátásának átlagos
időjárás esetén természetes
mérséklődésének, másrészt
a többi üzleti ágazat már 2008-ban
elkezdődött visszaesése elmélyülésének
következménye. Az ipari termelés várhatóan
3%-kal visszaesik, az I. félév jelentős csökkenése
után azonban a IV. negyedévben az alacsony bázishoz
képest elindulhat a növekedés. Az építőiparban
folytatódik (bár 3%-ra csökken) a már két
éve tartó visszaesés, a hitelforrások
szűkössége az állami, üzleti és
lakossági beruházásokat is visszafogja. A
gazdaság nagy részére eddig is jellemző
versenyt tovább élezi a szűkülő kereslet. Ez
főleg a kisebb, tőkeszegény vállalkozások
körében csődöket, a tőkeerős cégek egy
részénél globális mértékben
folyó felvásárlásokat valószínűsít.
A pénzszűke következtében növekedni fog a
körbetartozások mértéke. A cserearányok
viszont 2009-ben mintegy 1%-kal javulnak.
A versenyszektorban a bruttó
bérek 4% körüli emelkedése, a
költségvetésiben 1%-os csökkenése
várható, ami összességében a
reálkeresetek szerény, mintegy 1%-os csökkenését
jelenti. Az infláció – főleg a világpiaci
energia- és mezőgazdasági árak esése
miatt – 2009 elején gyorsan mérséklődik, éves
átlagban 2,8%-os (az év végén 2,5%
körüli) áremelkedés várható. A
fogyasztók megtakarítási hajlandósága
emelkedik. Ez részben a kényszer – a hitelek nehéz
hozzáférhetősége és költségesebbé
válása –, részben az érdekeltség
– a betéti kamatok és hozamok magasak, a
hitelfelvételhez szükséges önrész
nagysága emelkedik, s ennek összegyűjtéséhez
időre van szükség – következménye lesz. A
fogyasztás visszaesése valószínűleg
nagyobb lesz a reálkeresetekénél (mintegy 2,5%).
A beruházások 2009-ben várhatóan tovább
csökkennek, s nagyjából a 2004. évi szinten
lesznek. Az ok a recesszió és a hitelforrások
hiánya (illetve irreálisan drága volta). A nettó
EU-támogatások összege a 2008. évi 1,5
milliárd euróról 2009-re 2,5 milliárdra
emelkedik.