Bizakodó jelentés a közeljövő gazdasági kilátásairól

A nyári adatok a világgazdaságban és Magyarországon is a korábbinál kevésbé rossz gazdasági helyzetre utalnak. A világ túljutott az elmúlt 70 év legnagyobb gazdasági válságának legfájdalmasabb szakaszán. Emelkednek a konjunktúra- és tőzsdeindexek, erősödik a befektetők kockázatvállalási hajlandósága. Ez a reálfolyamatok javulását vetíti előre. Ugyanakkor ennek mértéke és tartóssága bizonytalan – olvasható a GKI legújabb előrejelzésében.A visszaesés mértéke Magyarországon az átlagosnál magasabb: 2009. I. félévében az EU-ban 4,8 százalékkal, Magyarországon 6,4 százalékkal volt kisebb a GDP, mint egy évvel korábban. Eközben 15-20 százalékos visszaesést szenvednek el a balti államok, de a magyarnál nagyobb a visszaesés Romániában és Szlovéniában is. Németország – fő exportpiacunk – GDP-je csaknem 6 százalékkal csökkent. A magyar gazdaság 2009 őszén a visszaesés mélypontján van (a hazai számbavétel szerint az I. félévben a GDP 7,2 százalékkal esett). A IV. negyedévben ehhez képest már minimális növekedés várható, ami a tavalyi IV. negyedévhez képest még nagy, mintegy 4 százalékos csökkenést jelent. Éves átlagban mintegy 6,5 százalékos visszaesés valószínű.
Éves átlagban 4,4 százalékos, az év végén 6 százalék közeli infláció várható. Inflációs hatású a tavalyinál 7-8 százalékkal gyengébb forint, a második félévben azonban az első félévinél (290 forint) lényegesen erősebb és kevésbé ingadozó, 270 forint körüli árfolyam várható.

Egyensúly felé az államháztartás
A vállalkozások üzleti eredménye várhatóan több mint 10 százalékkal mérséklődik, és ezen felül jelentkezik a pénzügyi eredmények már 2008-ban bekövetkezett drámai romlásának hatása. A költségvetés nyereség- és különadó-bevételei jelentősen visszaesnek. A fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek csak megközelítik a tavalyi szintet, a foglalkoztatás közterhei pedig elmaradnak az előző évitől.
2009-ben az államháztartás adó- és járulékbevételei mintegy 750 milliárd forinttal lesznek kisebbek a költségvetés tervezésekor feltételezettnél. Az államháztartás kiadásainál a költségvetési törvényhez képest összességében 400 milliárd forint megtakarítás várható. Ennek két legjelentősebb tétele a nyugdíjkiadások visszafogása és a költségvetési fejezetek nettó személyi kiadásainak a mérséklése. Végeredményben az államháztartási egyensúly pénzforgalmilag közel 350 milliárd forinttal lesz kedvezőtlenebb az eredetileg tervezettnél. Ez az ESA-módszertan szerint a módosított célnak megfelelő, 3,9 százalékos hiányt jelent. A konjunktúraciklust figyelembe véve ez gyakorlatilag kiegyensúlyozott államháztartást mutat!

Makroszinten kényszerpályán
A nagy erőcentrumokban 2010 közepétől napirendre kerül a fiskális és monetáris lazítás befejezése, a szigorítás megkezdése, a szerkezeti reformok elindítása, s egyidejűleg a növekvő munkanélküliség és szociális feszültségek kezelése. A gazdasági válság harmadik szakasza a kilábalás, ami a korábbi GDP-szint (vagy trendvonal) eléréséig tart. Ez a fejlett országok egészében legkorábban 2012-ben lehetséges, így feltehetőleg egy ötéves (2007–2012) válságot élünk meg.
A GKI konjunktúraindexe a 2009. áprilisi mélypont óta folyamatosan emelkedik, s augusztusban már valamelyest meghaladta a tavaly novemberi értéket. Bár a javulás markáns, összességében továbbra is pesszimista vélekedést tükröz.
A magyar gazdaság 2010. évi fejlődése főleg a világméretű kilábalási-konszolidációs folyamat függvénye. A gazdaságra természetesen hat a jelenlegi kormányzat ismert (egyensúlyvédő és hitelességet építő), illetve az országgyűlési választásokat követően felálló kormány egyelőre ismeretlen gazdaságpolitikája is. Mivel azonban a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot, vagyis összességében legfeljebb nagyon mérsékelt külföldi forrásbevonást hajlandó finanszírozni, a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg, miközben a részletek változtatásában az új kormány lehetőségei szinte végtelenek.

2010: negatív stagnálás
2010-ben fő kereskedelmi partnereinktől csak mérsékelt növekedési impulzus remélhető. Ugyanakkor újraindulhat az EU-termelés egy részének versenyképesebb telephelyekre, így Magyarországra történő kihelyezése, a régiós gazdasági együttműködés fejlődése, s az EU-n kívüli piacok felé történő nyitás is dinamizáló tényező lehet. A nemzetközi pénzügyi közvetítő rendszer működése várhatóan lassan konszolidálódik, noha a szinte korlátlanul rendelkezésre álló olcsó pénz korszaka nem tér vissza.
A magyar kormány a válság kezelésére 2010-ben sem tud eredményes keresletélénkítő gazdaságpolitikát folytatni. A következő kormánynak – ha akarja – lehetősége lesz az állam működésének átformálására irányuló új reformprogram nyílt vagy burkolt megfogalmazására és megvalósítására.
A bruttó államadósság a GDP százalékában a 2008 végi 73 százalékról 2009 végére 80 százalék körüli értékre emelkedik, s 2010 végén is hasonlóan alakul.
A külső egyensúly 2010-ben is kedvezően, a 2009. évihez hasonlóan alakul. Az áruforgalmi aktívum ugyan körülbelül 3 milliárd euróra csökken, mivel a nemzetgazdasági készletek 2009. évi nagyfokú csökkenése miatt 2010-ben még alig emelkedő belföldi felhasználás mellett is az exportnál legalább 1 százalékponttal gyorsabb importnövekedés (4, illetve 5 százalék) és némi cserearányromlás várható. Ugyanakkor a nettó EU-támogatások a 2009. évi 2,5 milliárd euróról 2010-re mintegy 3,4 milliárd euróra emelkednek.
Így tehát a külső finanszírozási igény az ideihez hasonlóan nagyon mérsékelt vagy nulla körüli lesz. Lassan a működőtőke-import is lendületet kap, miközben a tőkeexport visszafogott marad. Végeredményben Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága 2010-ben érezhetően csökkenni fog.
A magyar gazdaság 2010-ben az EU egészéhez hasonlóan stagnálni fog, nálunk azonban a „negatív stagnálásnak” valamivel nagyobb az esélye. Az előző év azonos időszakához képest a II. félévtől várható (szerény) növekedés.

Sereghajtás után középmezőny?
Magyarország 2009–2010-ben a fogyasztás jelentős csökkentésével és a beruházási ráta megőrzésével reagál a válságra; az EU országaiban jellemzően stagnál a fogyasztás, viszont zuhan a beruházás.
A lakosság fogyasztása érdemben nem változik. A bruttó keresetek – az szja-csökkentésre is tekintettel – várhatóan csak 1 százalékkal nőnek. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7-7,5 százalékkal emelkednek, ami a reálkeresetek mintegy 3 százalékos növekedését eredményezi. A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával csökken, a családtámogatások nominálisan sem nőnek, egy részük az adóalap (nem adózó) részévé is válik, a nyugdíjak reálértéke pedig a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése miatt csökken. A lakosság hitelhez jutása könnyebbé válik, de magatartása óvatos lesz. A nettó megtakarítási ráta 5 százalék környékén marad. A munkanélküliségi ráta éves átlagban az ideivel megegyező, 9,8 százalékos lesz.
Az infláció tekintetében nálunk ekkor fut ki az adóemelések hatása. A 2010. I. félévében 5 százalék körüli infláció az év végére 3 százalékra csökken, az éves átlag 4 százalék körül lesz.
A számos mutató alapján az elmúlt években sereghajtónak bizonyult magyar gazdaság 2010-ben egyensúlyi szempontból az európai középmezőny élére kerül. Ennek megőrzése, illetve további strukturális reformok végrehajtása esetén a válság utáni időszakra viszonylag kedvező versenyképességi és növekedési pozícióba hozhatja magát. Sőt, Közép-Európában talán egyedül nálunk kerülhet reális közelségbe az eurózónához való gyors (2013-2014-es) csatlakozás.

Prognózis az elmúlt évek tényadatai tükrében
2007. 2008. 2009. 2010.
várható előrejelzés
GDP termelés 101,2 100,6 93,5 100
Mezőgazdaság (1) 79,0 150,6 85 100
Ipar (2) 106,6 99,9 86 102
Építőipar (3) 93,3 94,8 97 104
Kereskedelem (4) 103,8 97,4 91 100
Szállítás és távközlés (5) 105,1 100,3 95 100
Pénzügyi szolgáltatás (6) 101,1 97,7 95 97
Közigazgatás, oktatás, egészségügy (7) 96,1 100,5 101 100
Egyéb szolgáltatás (8) 103,4 96,0 100 100
Magnövekedés (2) + (3) + (4) + (5) + (6) 103,4 98,5 91 100
GDP belföldi felhasználás 99,0 99,7 90 101
Egyéni fogyasztás 98,2 99,9 93,3 100
Állóeszköz-felhalmozás (beruházás) 101,5 97,4 95 106
Külkereskedelmi áruforgalom
Export 115,9 104,6 85 104
Import 113,1 104,0 80 105
Fogyasztói árindex (előző év = 100) 108,0 106,1 104,4 104
Folyó fizetési és tőkemérleg együttes egyenlege
milliárd euró -5,4 -7,8* 0 -0,5
a GDP százalékában -5,3 -7,4* 0 -0,5
Munkanélküliségi ráta (éves átlag) 7,4 7,9 9,8 9,8
Államháztartás deficitje a GDP százalékában (ESA) 4,9 3,4 3,9 3,8
*MNB előzetes becslése
Forrás: KSH, GKI