Bíró Lajos: bekerültünk a világ gasztronómiai centrumába
Bekerültünk a világ gasztronómiai centrumába – értékelte a magyar szereplést a Gastronomika világkongresszuson Bíró Lajos séf kedden, a San Sebastianban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón.
„Úgy érzem, hogy bekerültünk a világ gasztronómiai centrumába, ezt bizonyítja a Bocuse d'Or sikerünk, hogy egy fantasztikus versenyző mögött egy fantasztikus csapat állt össze. Itt San Sebastianban is komoly érdeklődés volt, és ez feljogosít, hogy reményteli jövő elé nézzünk” – fogalmazott a budapesti Bock Bistro séfje.
Az eseményt moderáló spanyol Xavier Agullo, világhírű gasztronómiai szakíró, kritikus, az 50 legjobb éttermet kiválasztó londoni zsűri tagja szerint éppen Bíró az egyike azoknak, akinek a révén a magyar konyhaművészet változni kezdett, és a világ felé nyitni.
Történelmi lehetőségnek nevezte ezt a nemzetközi bemutatkozást Guller Zoltán is, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, amely koordinálta a magyar megjelenést a baszkföldi világkongresszuson.
„A magyar konyha forradalmi időszakát éli, most kell megtalálni az egészséges egyensúlyt a tradíció és az evolúció között, most keresik a séfek a gasztronómiai szakemberek azt az irányt(…), hogy mit kell megtartani a múltból és mit kell átvenni az új technológiákból” – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország az első közép-európai ország a Gastronomika történetében, amelyik lehetőséget kapott arra, hogy bemutassa: hol tart ma a gasztronómiában. Ráadásul a kiemelkedő magyar séfek három generációja képviseltette magát ezen a nemzetközi seregszemlén.
Xavier Agullo, akinek személyesen is szerepe volt abban, hogy mely séfeket kértek föl előadóként az eseményre, az MTI-nek adott interjújában azt mondta: őszintén hiszi, változáshoz vezethet, hogy sok szakács és séf a világból itt most láthatta, milyen hozzáállással, koncepcióval dolgoznak, és mit csinálnak a magyar séfek.
Elképzelhetőnek tartja, hogy egy olyan forradalmi változás menjen végbe a magyar kulináris világban, mint ami Spanyolországban történt a kilencvenes években, és amely épp innen Baszkföldről, San Sebastianból indult el húsz évvel korábban.
Olyan, a gasztronómiában ma világsztárnak számító, háromszoros Michelin-csillagos helyi séfeknek, mint például Juan Mari Arzak és Pedro Subijana köszönhető a hagyományos spanyol konyha mai sikere, de ehhez kellett olyan követők is mint például a katalán Ferrán Adriá, aki ma a molekuláris gasztronómia legjobbjának tartanak – tette hozzá.
A szakember szerint mindemellett az is számít, hogy Spanyolországban a gasztronómiának fontos szerepe van a családi és társadalmi kapcsolatokban, és nyilvánvalóan könnyű helyzetben van kiváló a földrajzi adottságai miatt, mivel van tengere, hegye, kedvező klímája, és így kiváló alapanyagok forrása.
Mint mondta, az idei Gastronomika célkitűzése, hogy feltérképezzék mind az öt kontinensen a világ gasztronómiai helyzetét, megismerjék a fő tendenciákat. Ezért kapott meghívást például Brazília és Japán, amelyek jelenléte erős a csúcsgasztronómia világában, és a feltörekvő országok mint Magyarország, Törökország és Dél-Afrika.
A csütörtökön záruló eseményen több mint 30 ország képviselteti magát, és csaknem kétezer szakmai résztvevő van jelen. A szervezők összesen 15 ezer látogatóra számítanak a négy nap alatt. (Fehér Krisztina, MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Ennyit kosztál egy vacsora a vidéki dupla Michelin-csillagos étteremben
Magyarországon jelenleg két olyan étterem található, amely a világ egyik…
Tovább olvasom >A World Culinary Awards idén is díjazta a legjobb éttermeket
A gasztronómiai világ legjobbjait ünneplő World Culinary Awards idén is…
Tovább olvasom >Bezár Balatonalmádi népszerű vegán étterme
Szeptember 29-én utoljára nyitja meg kapuit Balatonalmádiban a Veganeeta Home,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Csokiláz és pikáns rendelések – a magyarok így ünneplik a halloweent
Különleges rendelések és új édességtrendek Közép-Európában: egyre népszerűbbek az intim…
Tovább olvasom >KSH: Az élelmiszeripar értékesítési árai 0,9 százalékkal emelkedtek
Szeptemberben az ipari termelői árak átlagosan 0,9 százalékkal magasabbak voltak…
Tovább olvasom >Saját kézzel, ötévente, fehérre – így festik otthonukat a magyarok
A magyarok, csehek és szlovákok festési szokásait térképezte fel a…
Tovább olvasom >