Bioétkezés: a jövő kulcsa vagy a jelen futó hóbortja?

Miért van az, hogy míg külföldön ugrásszerűen nő a biotermékek aránya, addig hazánkban a bio-élelmiszert választók száma tartósan ugyanannyi évek óta? Mennyiben járul hozzá ehhez a tendenciához az, hogy a bioélelmiszerek köztudottan nagyon drágák? Vagy inkább az befolyásolja a szerény sikert, hogy a hazai társadalom nagyon bizalmatlan ezekhez a termékekhez?A GfK Hungária legutóbbi, Étkezési szokások 2009 című tanulmányának (amely az elmúlt 20 év fogyasztási szokásait is feltárja) eredményeiből kiderül, hogy maga az egészségtudatos táplálkozás is erősen divathoz kötött, azaz nagyban függ az anyagi helyzettől. A legnagyobb arányban az 1990-es években állítottuk azt magunkról, hogy nagyon odafigyelünk az egészséges táplálkozásra, majd 2001-től kezdve ez fokozatosan csökkent, és beállt egy standard szintre. A legtöbben – minden második honfitársunk – meg vannak győződve arról, hogy teljesen normálisan étkeznek.
Szintén hasonló képet mutat az egészséges étkezéssel kapcsolatos mentalitásról az is, hogy a GfK Hungária méréseinek kezdete óta a legfontosabb szempont (ugyanakkora értékkel) egy étel fogyasztásánál az, hogy ízletes legyen. Az egészséges jelleg csak a második-harmadik helyen áll – egy szinten azzal, hogy az étel hamar elkészüljön.
A bioval szembeni attitűd vizsgálatánál nyilvánvalóan nem a teljes társadalom véleményét kellene figyelembe vennünk, de amíg a bioélelmiszerek legfőbb üzenete az egészségesség, nem szabad figyelmen kívül hagyni ezen hívószavak tartalmát. Amíg az élelmiszer fogyasztásánál első helyen az íz áll, addig a vásárlásnál a legfontosabb szempont az ár vs. minőség (ne olcsó legyen, hanem megérje az árát), de az utóbbi idők széles körű ismeretterjesztésének köszönhetően egyre inkább előtérbe kerül a mesterséges ízesítő vagy színezék nélküliség favorizálása is. Ebben a sorrendben a hetedik helyen áll a tartósítószer nélküli élelmiszer fontossága, és bizony a tizennegyedik az, hogy az élelmiszer bio legyen. Nyolc éve, 2001-ben mind a helyezés (holtversenyben 10. hely), mind a bio eredet fontossági értéke magasabb volt, mint 2009-ben. Ebből arra lehet következtetni, hogy mint minden termék esetében, a bioélelmiszereknél is erős divathullámokról tudunk beszélni – amely hullámokat nagyon sokszor érik támadások. A 2000-es évek nagy, emlékezetes élelmiszerbotrányai negatív hatással voltak a bioélelmiszerek hírnevére, amelyet azóta sem sikerült visszaszerezniük.
Mindehhez hozzá kell tennünk azt is, hogy hazánkban nincs is egyértelműen behatárolható képviselőcsoportja a bio élelmiszereknek. Nem találunk egy olyan társadalmi szegmenst, sem a felső, sem a középrétegben, akik kiállnának az egészséges, így akár a bioélelmiszerek mellett. És amíg nincs látható példamutatás, addig nagyon nehéz lesz a társadalom számára üres hívószavakkal eredményeket elérni.