Biodiverzitás Konferencia: 300 milliárd euró kárt okoznak évente a Földet sújtó szárazságok
A világot sújtó szárazságok évente mintegy 300 milliárd euró, vagyis 124 ezer milliárd forint kárt okoznak – derült ki az ENSZ jelentéséből, amelyet a 16. Biodiverzitás Konferencia (COP16) második napján mutattak be Rijádban. Az elsivatagosodás és szárazság hatásai nemcsak a természeti környezetet, hanem a globális gazdaságot és az emberek életminőségét is drámai mértékben érintik.
Sürgős intézkedések szükségesek
A jelentés szerint a szárazság hatásainak mérséklése érdekében 2050-ig jelentős, nagy összegű befektetésekre lenne szükség. Az ajánlások közé tartozik:
- Erdőtelepítés: Az erdők nemcsak a szén-dioxid megkötésében játszanak kulcsszerepet, hanem a talaj és a víz megtartásában is.
- Jobb talaj- és vízgazdálkodás: A termőföldek minőségének javítása és a vízfelhasználás hatékonyabbá tétele alapvető a mezőgazdaság fenntarthatósága szempontjából.
- Mezőgazdasági fejlesztések: A hatékonyabb termelési módszerek nemcsak a veszteségeket csökkenthetik, hanem a mezőgazdasági bevételeket is növelhetik, enyhítve a klímaváltozás következményeit.
A jelentés megállapította, hogy ezek az intézkedések a világ népességének háromnegyedét érintenék, közvetlenül hozzájárulva az életkörülmények javításához.
2024: Minden idők legmelegebb éve lehet
Az ENSZ szakértői szerint 2024 jó eséllyel a világtörténelem legmelegebb éve lehet, amelyet példátlan szárazságok kísérnek olyan régiókban, mint a Földközi-tenger, Marokkó, Namíbia, Malawi, Ecuador és Brazília. Ezekben az országokban a szárazság tűzvészeket, víz- és élelmiszerhiányt eredményezett, tovább fokozva a helyi közösségek nehézségeit.
Súlyos gazdasági és társadalmi következmények
Kaveh Madani, az ENSZ Egyetem Víz-, Környezet- és Egészségügyi Intézetének igazgatója arra figyelmeztetett, hogy a szárazságok nemcsak az élelmiszerellátásra és a természetes élőhelyekre gyakorolnak pusztító hatást, hanem az országok GDP-jét és gazdasági stabilitását is veszélyeztetik. Hosszú távon a következő problémákat idézhetik elő:
- Munkanélküliség növekedése,
- Éhezés súlyosbodása,
- Migráció fokozódása.
A vezetők felelőssége
Andrea Meza, az ENSZ elsivatagosodás elleni egyezményének végrehajtásáért felelős megbízottja hangsúlyozta: a szárazság okozta veszteségek mértékének felismerése nem elegendő. Az országok vezetőinek konkrét, megelőző intézkedéseket kell kidolgozniuk, amelyek a természet védelmét helyezik előtérbe, miközben biztosítják az emberiség további fejlődését.
A szárazságok elleni küzdelem globális összefogást és jelentős befektetéseket igényel. Az ENSZ COP16 konferenciáján bemutatott jelentés világossá tette, hogy a klímaváltozás hatásainak kezelése nem tűr halasztást. Az erdőtelepítés, a fenntartható gazdálkodás és a vízfelhasználás optimalizálása kulcsfontosságú a jövő generációinak életfeltételeinek megőrzése érdekében. Az idő sürget, és a világ vezetőinek cselekedniük kell, mielőtt a helyzet még súlyosabbá válik.
Kapcsolódó cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >Visszaesett a turizmus konjunktúrája – de még így is a gazdaság egyik legjobban teljesítő szektora
Áprilisban -6 ponton állt a Turizmus Konjunktúra Index (TKI) értéke…
Tovább olvasom >Nagy Márton: a legfontosabb feladat a gazdasági növekedés felpörgetése
A legfontosabb feladatnak nevezte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a gazdasági…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI Elemzés: EU-s források nélkül csak döcögne a hazai gazdaság
Idén május 1-én ünnepeljük uniós csatlakozásunk 21. évfordulóját. EU-s tagságunknak…
Tovább olvasom >Csökkentette az élelmiszerárakat az árrésstop és az online Árfigyelő bővítése
2025 áprilisában csökkent az infláció és az élelmiszerárak növekedési üteme…
Tovább olvasom >NGM: mindig fellépünk az indokolatlan áremelés ellen, a következő hónapokban tovább csökkenhet az infláció
Áprilisban az infláció mértéke 4,2 százalékra, míg az élelmiszerinflációé 5,4…
Tovább olvasom >