Bevétel és export: ébredő optimizmus a nagyvállalatoknál

A válaszadó vállalatok többsége továbbra is óvatos: 68 százalékuk változatlan bevétellel számol a következő évben. Ugyanakkor 22 százalékuk növekedést vár, és csupán 10 százalékuk prognosztizál csökkenést. 

 Méretektől függő bevételi várakozások 

A saját cégre vonatkozó árbevételi várakozások jelentős különbséget mutatnak a vállalatok mérete szerint. A 2,1-4 milliárd forint árbevételű cégek 13 százaléka csökkenést vár, 59 százalékuk stagnálásra, 28 százalékuk pedig növekedésre számít, átlagosan mindez 1,4 százaléknyi növekményvárakozást jelent az előző évhez képest. A 4,1-10 milliárd forint közötti árbevételű vállalatok esetében 12 százalék jósolt csökkenést, 63 százalék stagnálást, és egy negyedük számít növekedésre a következő egy évben. Ők azonban valamivel nagyobb mértékű, átlagosan 1,8 százaléknyival magasabb árbevétellel kalkulálnak. A legnagyobb, 10 milliárd forint feletti árbevételű vállalatok esetében különösen szembetűnő a stabilitás: döntő többségük változatlan bevétellel tervezi a következő tizenkét hónapot, és a visszaeséstől tartók aránya minimálisra csökkent: mindössze 3 százalékuk számol a bevétel csökkenésével, 90 százalékuk stagnálást vár, és 8 százalékuk számol növekedéssel. 

 Export: lassú, de biztos élénkülés 

A külpiaci értékesítéssel kapcsolatos várakozások is javuló tendenciát mutatnak: a visszaesésre számítók aránya közel a felére csökkent az előző negyedévhez képest, míg a növekedést várók aránya ugyanezzel a léptékkel emelkedett. A külföldre értékesítő vállalatok átlagosan 2,1 százaléknyi exportárbevétel-növekedést várnak a következő egy évben, ami a külpiaci aktivitás fokozatos erősödésére utalhat. 

 „2026 a nagyvállalati alkalmazkodás és a piaci visszarendeződés éve. A nagyvállalati szektorról festett kép a mesterséges intelligencia által vezérelt beruházásoknak köszönhetően bíztató, de a teljes fordulat feltétele a külső bizonytalanságok oldódása. A vállalatok stratégiája most kettős: a hatékonyság maximalizálása mellett a pénzügyi stabilitás és a tartalékképzés fenntartása a cél” 

– fűzte hozzá Bodor Tibor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.  

A K&H Csoportról 

Az ország egyik vezető és országosan több mint 3900 munkatársat foglalkoztató pénzintézeteként a K&H célja, hogy a magyar ügyfeleknek kényelmes és személyre szabott szolgáltatásokat nyújtson. A K&H országszerte 190 lakossági ügyfélpontot és 640 ATM-et működtet, csoportszinten több mint 1,7 millió ügyfélnek kínál pénzügyi szolgáltatásokat.  A csoport több mint 4 400 milliárd forint értékben támogatja a magyar gazdaságot különböző finanszírozási termékeken keresztül a lakosság, a kisvállalkozások, a vállalatok és az önkormányzatok számára. A K&H Csoport emellett aktívan együttműködik mintegy 2 400 magyar beszállítóval, valamint 700 banki és biztosítási közvetítővel.  

a K&H nagyvállalati növekedési index kutatásról 

A hazai nagyvállalatok jelentős gazdasági szerepe miatt a K&H Csoport 2014-től kezdődően átfogó negyedéves kutatást végez, amelyben feltérképezi a hazai nem-állami nagyvállalati szektor aktuális helyzetét, valamint, hogy hogyan látják saját cégük és a gazdasági környezet változásait a következő egy évben. A kutatás 200 darab, a 2 milliárd forint éves árbevételt meghaladó, nem állami tulajdonú cég döntéshozójának megkérdezésével történik. A felmérést az Impetus Research készítette 2025. november 10. és november 28. között a K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány megrendelésére. 

Főbb adatok:   

K&H Bank  

2025. december 31.: 

Saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 732 milliárd forint   

Mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 6211 milliárd forint  

Adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 132 milliárd forint  

K&H Biztosító  

2025. december 31.: 

Saját tőke (IFRS konszolidált, nem auditált): 47,5 milliárd forint  

Mérlegfőösszeg (IFRS konszolidált, nem auditált): 239,8 milliárd forint  

Adózás utáni eredmény (IFRS konszolidált, nem auditált): 9,7 milliárd forint  

további információk: