Beszállítók kontra üzletláncok: más a jog és más a gyakorlat

Csoportos feljelentésre készülnek az élelmiszer-feldolgozók az üzletláncok ellen. Az ügyben eljáró szakhivatal idevágó jogait erősíteni kívánja az új kormány, amely a helyi élelmiszer-értékesítő hálózatok kiemelt támogatását tervezi.

A Népszabadság értesülései szerint az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (Éfosz) az elmúlt hetekben adatokat kért tagjaitól arról, hogy a január elsejétől megszigorított beszállítói jogszabály (a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény) paragrafusai miként érvényesülnek a gyakorlatban. A visszajelzésekből az derül ki, hogy bár a nagy forgalmú kereskedelmi láncok formailag igyekeznek betartani a jogszabályokat, az idén megkötött beszállítói szerződések alapján a gyakorlatban továbbra is a korábbi rend érvényesül.
Hiába rögzíti például a jog betűje, hogy harmincnapos a fizetési határidő, a magát hazai üzletláncként hirdető CBA egy belső utasításra hivatkozva erre még rászámolhat további harmincnapos, úgynevezett türelmi időszakot is, sőt, bizonyos hosszú forgalmi ciklusú termékek esetében ezt úgy is kiegészíthetik, hogy 85 napos késedelmi időn belül a beszállító nem emelhet kifogást – vagyis az áru ellenértéke 115 nap múlva érkezik meg.
Általános módszernek látszik, hogy a láncok olyan szolgáltatásért is kérnek árvisszatérítést, ami mögött valós tartalom nincs, vagy csak alig.
Az üzengetés is általános jelenség: bár a kizárólagos beszállítás megkövetelése tilos, a Lidl például informálisan közölte egyik nagy baromfiipari beszállítójával, hogy ha az Aldinak továbbra is ad el árut, a maga részéről befejezte az együttműködést.
A panaszok alapján az Éfosz várhatóan testületi bejelentést tesz a jogszabály működését első fokon felügyelő Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál (MGSZH). Amennyiben a hatóság szerint a panaszok jogosak, úgy akár kétmilliárd forintos büntetéseket is kiszabhat. Az esetleges bejelentés kapcsán az egyik legnagyobb hazai multicég beszerzési vezetője a Népszabadságnak úgy fogalmazott, hogy a piac szabályait a legrészletesebb törvénnyel sem lehet felülírni: a visszatérítések és egyéb beszállítóknak visszaszámlázott díjak érdemben semmi másról nem szólnak, mint hogy a kereskedők eljussanak ahhoz a beszerzési árhoz, ami a mindenkori gyakorlatban versenyképes.
Más szavakkal: hiába rögzíti a törvény az önköltség alatti ár alkalmazásának tilalmát, ha azt az önköltséget a piac nem fizeti meg. A beszállítók, netán a kormány esetleges keményebb fellépését pedig az üzletember hosszú távon károsnak tartja, mert végső soron a láncokat a könnyen elérhető és olcsó import felé fordíthatja – írja a Népszabadság Online.