A beruházások közel harmadát magyar forrásból finanszírozzák

A folyamatban lévő beruházások 70 százaléka mögött van uniós forrás, és 30 százalékát már a magyar gazdaság által megtermelt eszközök adják – mondta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Világgazdaság napilap Gazdasági csúcstalálkozó: csúcsvezetőknek! című konferenciáján csütörtökön Budapesten.

Csepreghy Nándor hozzátette: 2010-ben 100 forint fejlesztésből még 90 forint az uniós kasszából érkezett. Hangsúlyozta, hogy a kelet-európai államok nem „másodlagos állampolgárok” az unióban. A kohéziós politika esetleges megszüntetése hosszú távon a nyugat-európai gazdasági növekedést töri meg, mivel 1 euró forrás felhasználása a régióban 2-3 év múlva 3 euró megrendelést jelent Németországban, és 2,1-2,2 eurót a brit vagy a francia gazdaságban – mondta.

Kérdésre válaszolva elmondta, a magyar gazdasági szereplők igénye, hogy 2020 után legyenek vissza nem térítendő források is a kohéziós politikában, de vélekedése szerint szükséges elmenni abba az irányba, hogy elegendőek legyenek a visszatérítendő források, azaz a fejlesztéspolitika úgy működjön, mint egy 0 százalékos hitel. Az a projekt, ami 0 százalékon nem termeli ki magát, annak a létjogosultságát senki nem tudja megmagyarázni – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy le kell dolgozni a technológiai hátrányt a nyugati cégekkel szemben, és rendezni kellene a cégek tőkeellátottságát, hiszen hitel már van a piacon, a felvétel akadálya a tőke hiánya.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az Európai Unióról szólva elmondta: ha a centrum nem támogatja a periférián élőket, akkor szét fog esni. Ennek oka, hogy az erőforrások zöme beáramlik a centrumba a perifériáról, említette egyebek mellett a fiatal, innovatív munkaerőt és a profittranszferek okozta jövedelemkiáramlást, és úgy vélte, ha ezt nem ellentételezik valamilyen módon, akkor „szétfeszül” az unió.

Az MKIK elnöke elmondása szerint hisz abban, hogy „különösen a német racionalitás” itt is megjelenik, és rádöbben, hogy az unió egysége okán fenn kell tartani a kohéziós politikát.

Urbán Zoltán, az Eximbank vezérigazgatója beszámolt arról, hogy 3,5-szörösére nőtt az új hitelkihelyezés négy év alatt, tavaly ez 442 milliárd forintot tett ki. Ennek több mint 20 százaléka az ázsiai térségbe irányuló exportot szolgálta. A keleti és déli nyitás stratégiájának meghirdetésekor a bank 133 ország kockázati felmérését végezte el, ennyi országnál segíti a magyar exportőröket – mondta.

Példaként kiemelte, 2,5 millió euróért szállít egy magyar cég Kínába egészségügyi berendezéseket, a bankon keresztül a megrendelő – 365 napra halasztott – fizetésének biztosítására nyújtanak biztosítást. A magyar állam az utóbbi években érte el gazdasági erejének azt a szintjét, hogy „kötött segélyhitelt” nyújthasson szegényebb országoknak. Így magyar vállalkozások kerülhetnek helyzetbe Indonéziában, Sri Lankán vagy a Balkánon – mondta Urbán Zoltán.

Kiemelte, tőkealapokat is indított a bank, a befektetések nyomán a Nanushka divatmárka termékei Londonban és Párizsban is megjelentek, és kiemelte egy Kínában parkolási rendszereket telepítő magyar vállalat sikereit. Kitért arra, hogy a 2014-ben létrehozott kínai-magyar közép-kelet európai alap 2 év alatt csaknem 500 millió dollárt helyezett ki a térségben. Az Eximbank 30 millió dollárral vesz részt ebben, és több mint 90 millió dollárt fektetett az alap Magyarországon felsőoktatásba és az infokommunkációs szektorba – mondta. (MTI)