Bernd Hallier – a kozmopolita professzor

A kölni székhelyű Európai Kereskedelmi Intézet (EHI) vezetője, az Európai Kereskedelmi Akadémia (ERA) alapítója, a földkerekség számos egyetemének díszdoktora, legendás személyiségek közeli ismerőse. Fáradhatatlan és lelkes, újító és visszatekintő. Igazi nyughatatlan világpolgár.

Januárban avatták díszdoktorrá Prágában Dr. Bernd Hallier professzort, akinek az általa alapított és 160 intézménnyel kapcsolatot ápoló Európai Kereskedelmi Akadémia tulajdonképpen csak a hobbija, a szabadidős elfoglaltsága. A világ minden tájáról érkező diákjainak rendszeresen a „Kruzenshtern” vitorlás fedélzetén utazva tart outdoor jellegű csapatépítéssel egybekötött workshopot, ezek tapasztalatait egyik könyvében összegezte.

Évente kétszer egy hetet tanít az USA-ban, Philadelphiában, de a keleti végeken is jól ismerik. Az EuroShopot megelőző héten 80 fős ázsiai delegáció – Kína, Makaó, Tajvan, Japán, Korea, India képviselői – érkezett hozzá Kölnbe, hogy az európai kereskedelem különböző elméleti és gyakorlati aspektusait az irányítása alatt tanulmányozzák.

Az EuroShop idején a kiállítás területén lakik, egy este 3-4 fogadáson mondott beszédet, a pavilonok megtekintésére sokszor csak éjszaka vagy hajnalban maradt ideje. Nem véletlen, hiszen az általa vezetett EHI Retail Institute 1964 óta alapító, ötletadó, tartalombiztosító társszervezője a 3 évente megrendezésre kerülő, kereskedelmi szempontból a világon a legjelentősebb kiállításként számon tartott EuroShopnak.

Team Spirit

2010-ben személyesen közreműködött az orosz Jekatyerinburgban megrendezett Nemzetközi Diák Versenyen, majd a hozzá kapcsolódó Fórumon, amelynek záróeseménye az urali diákfelvonulás volt Európa és Ázsia határán. Innen 300 egyetemista és tanáraik részvételével egy nosztalgiavonaton, a Barátság gőzösön utaztak a kazahsztáni Asztanába, az Eurázsiai Fiatalok Találkozójára, ahol a „Fenntartható gazdasági növekedés a válság után” címmel rendeztek konferenciát. Az esemény támogatói között volt a kazah miniszterelnök, a Világbank és az Iszlám Fejlesztési Bank is. 50 ország közel 3000 képviselője mellett 3 közgazdasági Nobel-díjas professzor is megtisztelte jelenlétével a konferenciát, akikkel Dr. Hallier együtt osztotta ki a diákoknak járó díjakat.

Hamarosan megjelenik a két eseményről és a kapcsolatépítésben a csapatszellem fontosságáról szóló kétnyelvű, angol–orosz kiadványa „Team Spirit for Networking” címmel, amelyet Mikhail Fedorovval közösen írt. A könyv beharangozójában már megtalálható a 2011-es programnaptár, amelyben Jekatyerinburg és Asztana mellett egy harmadik helyszín, Jaroszlavl is bekapcsolódik az „Eurázsia: Új gazdasági kilátások” címmel meghirdetett, januártól novemberig tartó rendezvénysorozatba.

Honnan van ennyi ereje és energiája a 63 éves professzornak? Saját bevallása szerint 26 éve olyan munkája van, amit szeret, minden nap élvezi. Persze a család és a kálvinista örökség is inspirálja. Személyesen ismeri a legendás kereskedelmi láncok alapítóit, a Metro, Tengelmann, Aldi, Ahold, dm és még sok más kereskedőház tulajdonosát, sőt az első boltokat nyitó, majd később vezető pozíciókat betöltő alkalmazottakat is. Egy európai környezetvédelmi projekt vezetőjeként együtt dolgozott például Angela Merkellel is. Imádja a művészeteket, gyűjti a kereskedelemhez, márkákhoz kapcsolódó műalkotásokat. Irodája falán egy magyar vonatkozású alkotás is megtalálható, az egykori Dekorációs Iskola tanulóinak egy kiállításra készült alkotása. Eddig 8 könyvet írt, ajánlói között pedig olyan hírességek szerepelnek, mint Hannelore Kohl vagy Lady Ashton.

Miért éppen a kereskedelem?

– Egyetemista koromban nyaranként külföldre mentem cserediákoskodni, dolgozni. Így jutottam el Törökországba, Izraelbe, USA-ba, majd végül Dél-Afrikába, ahol megismerkedtem a Rothmans cigarettagyártó céggel. Mint minden diák, a marketingről, márkaépítésről álmodoztam, mégis 1974-ben az első igazi munkám során értékesítési képviselőként dolgoztam, a német piacra épp belépő Rothmansnál. 500 utazó közül az egyetlen diplomásként nagy várakozással tekintettem a jövőbe a karrieremet illetően. Csakhogy kitört az első olajválság, így semmi nem ment olyan könnyedén. A racionalizálás jegyében javaslatot tettem a vezetőségnek a gyártó–nagykereskedő–kiskereskedő közti folyamatok optimalizálására, aminek az eredményeként előléptettek. 1983-ban titokban írtam meg a doktori disszertációmat a kereskedelmi innovációkról. Ezeknek az ötleteknek a gyakorlati megvalósítására kaptam megbízást 1985-ben, amikor az intézet elődjének vezetőjévé neveztek ki – vallja magáról Hallier professzor.

Azóta is ezzel foglalkozik; megalkotta a Retail Tornado elméletet, azaz a kereskedelem fejlődését nem önmagába visszatérő folyamatként, hanem mindig magasabb fokra emelkedő spirálként értelmezi, amelyben a tömegtermeléshez kapcsolódó elszemélytelenedett tömegdisztribúció a technológia fejlődésével és a közösségi média alkalmazásával újra személyessé válik. Úgy gondolja, hogy amíg a gyarmatosítások idején az államok és kormányok vezették a globalizációs folyamatokat, addig napjainkra ez a szerep a világ vezető kereskedelmi vállalataié lett, az általuk ösztönzött globális terjeszkedés és sztenderdizáció vált a határokon átívelő mozgatórugóvá.

Az európaiság és a globalizáció mérföldkövei

Az EHI egyik elődje a 70-es években javasolta a vonalkódok alkalmazását, aminek nyomán 1974-ben Németországban megalapították a CCG-t, majd nemzetközi partnerek bevonásával megalkották az European Article Number (EAN) sztenderdet. 2005-ben az EAN és az amerikai UPC (Universal Product Code) egyesülésével megalakult a GS1-csoport. Globális sztenderdjeivel a globális kereskedelem feltételeit biztosítja. Németországban a GS1 50 százalékos tulajdonosa a professzor által vezetett EHI.

Az angol kergemarhakórtól való fogyasztói félelem hatására 1994-ben hat német kereskedőlánc az EHI vezetésével létrehozta az Orgainvent rendszert, ami követhetővé tette az addig teljesen anonim húsáru útját a tehenészettől a vágóhídon és húsüzemen át egészen a polcokig. 1996-ban a német agrárkamara is felkarolta a jelölési rendszert, ami mára már kötelező érvényű EU-szabályzóként működik (EU 178/2002), és alapvető elvárás az élelmiszer-biztonság érdekében.

1997-ben a zöldségek és gyümölcsök nyomon követésére szintén felállítottak egy európai rendszert az EHI vezetésével (EUREGAP), amit néhány év leforgása alatt több mint 100 ország kezdett alkalmazni, így 2007-ben GlobalGAP néven vált világsztenderdé. A GlobalGAP tulajdonosa is az EHI.

Ezeket az irányelveket nem a kormányok, nem a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) alkotta meg és tette kötelezővé, hanem a különböző országokban megjelenő nagy kereskedelmi láncok vitték magukkal elvárásként.

Hogyan látja a jövőt?

Az országhatárok bizonyos szempontból nem léteznek, mi sem bizonyítja ezt ékesebben, mint hogy a világ harmadik legnagyobb közössége Kína és India után a Facebook, ami tényleg nem ismer határokat. A makrogazdaság fogalomkörébe többé nem az egyes nemzetek gazdaságai, hanem a globális kereskedelem folyamatai kerülnek. A világgazdaságra az országokkal összehasonlítható tőkeerejű vállalatok is hatást gyakorolnak, gondoljunk csak az évente kétszámjegyű növekedést produkáló, Svájc nemzeti össztermékét meghaladó forgalmú, világelső Wal-Martra! Közben a világ számítástechnikai eszközeinek legalább a fele Kínában készül, a szoftverek felét pedig Indiában fejlesztik. Mindezek alapján szükség van a közgazdasági oktatás és gondolkodásmód reformjára, nemzetközi kompetenciacentrumok létrehozására, az elméleti és gyakorlati szakemberek élethosszig való tanulásának elősegítésére. Ilyen tanulói és tanári akadémiai hidak létrehozásával köti össze az országokat, kontinenseket az Európai Kereskedelmi Akadémia.

Minden, ami a jelenben megismerhető, változik, azonnal múlttá válik. Ezért kell folyamatosan előretekinteni, a változás hullámainak tetején maradni, minden nap valami újon, valami jobb megoldáson töprengeni. Ha mi nem, a versenytárs úgyis megteszi. Akkor már jobb egy lépéssel előrébb haladni.

2025-ben a legtöbben már a mobiltelefonjukon keresztül, mobilreklámoktól befolyásolva, a mobilon megjelenő GPS-rendszer által kalauzolva fognak vásárolni – jelzi előre a professzor. A kereskedelemnek és a márkagyártóknak ezekre a fogyasztói igényekre felkészülve kell a fejlesztéseiket irányítani. n

K. I.