Berlini Zöld Hét (3. rész): Spekulálnak a nyersanyagok árával

Részletesen megvizsgáltuk a kérdést, és nem találtunk bizonyítékot arra, hogy az élelmiszer-ipari nyersanyagokkal folytatott spekuláció felelős volna az árak emelkedéséért – jelenti be a berlini Zöld Hét élelmiszervásár (Grüne Woche) egyik rendezvényén Jürgen Fitschen, a legnagyobb német pénzintézet, a Deutsche Bank társelnöke.

Bajai Ernő

Becslések szerint az élelmiszer-ipari nyersanyagok világpiacán a valóságos árumennyiség többszörösére kötnek üzletet befektetők és közvetítők. Amikor a Zöld Hét Berlinben a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-ellátás rangos, fontos politikai rendezvényei miatt a közérdeklődés fókuszába kerül, a Deutsche Bank társelnöke tájékoztat az elnökség döntéséről: a bank újra értékesít tőzsdén bejegyzett, mezőgazdasági alapanyagokkal foglalkozó befektetési alapokat, tekintettel a banki ügyfelek igényeire. Tavaly ugyanis, tiltakozások hatására a Deutsche Bank felfüggesztette az ilyen alapok tevékenységét, hogy megvizsgálja a körülményeket.

– Az árak ingadoznak akkor is, ha nincsenek a piacon nyersanyagokkal foglalkozó befektetési alapok – mondja Jürgen Fitschen vizsgálatuk eredményeivel kapcsolatban.

Ezzel szelet vet, és vihart arat.

„Aki nincs tekintettel…”

Szavai nemcsak kritikát váltanak ki, hanem felháborodást is. Például a német szövetségi mezőgazdasági miniszter, Ilse Aigner azonnal nyilatkozik a sajtónak:

– A legnagyobb német banknál nyilvánvalóan nem ismerték fel az idők változásait. Elvárom, hogy világosan különbséget tegyenek az éhség leküzdését támogató felelős beruházások és olyan pénzügyi tranzakciók között, amelyek világszerte erősítik az árak ingadozását.

Hangsúlyozza, hogy az ilyen pénzügyi befektetéseknek semmi keresnivalójuk nincs az élelmiszeri nyersanyagok piacán:

– Aki nincs tekintettel a világon éhező csaknem 900 millió emberre, abból hiányzik minden érzék és felelőtlenül cselekszik.

Hozzáteszi, hogy a nyersanyagok ára azért is emelkedik néhány éve, mert növekszik a Föld népessége, de természeti katasztrófák mellett az is közrejátszik, hogy kevés a befektetés a mezőgazdasági termelésbe. Megemlíti még az okok között, hogy a tőzsdék nem eléggé átláthatóak:

– Az is gerjeszti az élelmiszerekkel való spekulációt, és előidézheti, hogy ingadoznak az árak.

Hat éve vált hektikussá a világpiac

Ötezer újságíró tudósít a Zöld Hétről, amelynek sajtóközpontjában hozzáférhető Ilse Aigner minisztériumának egyik elemzése „Áringadozás és spekuláció az agrárnyersanyagok piacain“ címmel.

Ebben a FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének grafikonja mutatja be a nyersanyagok világpiacának trendjeit. A 2002–2004 között mért árakat tekintik 100 százaléknak. 2000-től 2007-ig nagyjából egyenletesen alakulnak az árak, és 90–130 százalék között ingadoznak. Utána válik hektikussá a piac, és 110, valamint 170 százalék közötti kilengéseket mutat a FAO grafikonja.

„ Ágazatunk az árak nyomása alatt áll“

Több mint ötven agrárpolitikai rendezvény, köztük nyolcvankét(!) ország mezőgazdasági miniszterének csúcstalálkozóját tartalmazza az idei Zöld Hét programja. „Élelmiszer-ágazati Davos” néven is emlegetik.

Már a megnyitó előtti sajtótájékoztatón előhozza a spekuláció témáját Jürgen Abraham (73 éves), a Német Élelmiszer-ipari Szövetségi Egyesülés elnöke. Nyolc éve tölti be ezt a posztot, mivel azóta kétévenként újraválasztják.

Nagyon érti a szakmát, hiszen beleszületett. Szülei ugyanis élelmiszerboltot működtettek, de ő fivérével már 1964-ben önállósítja magát, hogy sonkával és sajttal kereskedjenek. Rá hét évre megvesznek egy sonkakészítő üzemet, és cégük az évtizedek során a nemzetközi sonkapiac tekintélyes „játékosává” fejlődik. Abraham-sonkát Magyarországon is árusítanak.

Jürgen Abraham csaknem száz újságíró jelenlétében kijelenti:

– Ágazatunk az emelkedő és erősen ingadozó nyersanyagárak nyomása alatt áll. Ennek következtében az élelmiszerárak Németországban idén három-négy százalékkal nőnek, a tavalyi 2,8 százalékos drágulás után.

Hozzáteszi, hogy az élelmiszeripar számára legfontosabb tizenhárom nyersanyag, amelybe beletartozik például a búza és a cukor, átlag 2,4 százalékkal drágult a világpiacon tavaly, az előző évhez viszonyítva. Lényeges tényező ez, hiszen a termelési költségek mintegy 40 százalékát az agrárium nyersanyagai teszik ki. Ezt a növekedést a gyártók évekig nehezen tudták elfogadtatni az élelmiszer-kiskereskedelemmel Németországban. De az utóbbi időben valamelyest javult a helyzet, jegyzi meg az egyesülés elnöke.