Benyújtották a törvényjavaslatot a földadó kivetésének megtiltására

(Fotó: Pelsőczy Csaba)

A törvényjavaslatot a NAK és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), illetve kormányzati szereplők közösen dolgozták ki és nyújtották be az Országgyűlésnek.  A miniszter felidézte: március végén 120 ezer aláírással megerősített petíciót vett át a magyar gazdaszervezetektől, amelyet a MAGOSZ és a NAK indított a földadó eltörléséért, miután Márki-Zay Péter, a baloldal  2022-es közös miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere földadót vetett ki a helyi gazdákra. A tárcavezető elmondta: a petíciót ő maga is aláírta, mert nem helyes, hogy földadóval sarcolják meg a háborútól, szankcióktól és történelmi aszálytól sújtott gazdákat. A gazdáknak nem újabb terhekre, hanem támogatásra van szükségük helyi szinten is – hangsúlyozta. Hozzátette: a kormány elkötelezett amellett, hogy a termőföld nem képezheti adó alapját, és ennek jogszabályban is érvényt szerez. Nagy István beszélt arról, hogy az orosz-ukrán háború következtében az ukrán gabona és olajos növények kivitelének jelentős része a korábban megszokott dél-ukrajnai kikötői útvonalról átterelődött az Ukrajnával szomszédos európai uniós tagállamok szárazföldi útvonalaira. Ennek tünete volt elmondása szerint, hogy míg a normál években 40-50 ezer tonna körüli import érkezett Ukrajnából Magyarországra, 2022-ben megközelítette a 2 millió tonnát, és azt követően is havi több százezer tonna volt a beérkező mennyiség. A szárazföldi importot az EU-s szolidaritási folyosók működése, a vámok felfüggesztése is élénkítette – jegyezte meg.     „Mára azonban világossá vált, hogy a szolidaritási folyosók nem az eredeti küldetésüknek tesznek eleget, nem az afrikai és közel-keleti lakosság élelmiszerellátásához járulnak hozzá, hanem  (…) a közép-európai termelőket teszik tönkre alacsonyabb árszintjükkel és piaci kiszorító hatásukkal” – mutatott rá.

Az ukrán gabona továbbra is probléma

Emlékeztetett, hogy Magyarország az elmúlt hónapokban közösen lépett fel a lengyelekkel, szlovákokkal, románokkal és a bolgárokkal annak érdekében, hogy érdemi uniós intézkedések szülessenek a probléma kezelésére. Az uniós megállapodás létrejött – mondta a miniszter -, azonban a korábbi datálású szerződések tekintetében az uniós jogszabály mégis engedi az importot. Ezért a magyar kormány fenntartotta az uniós jogszabály megjelenése, azaz május 2. előtti szerződésekre vonatkozó, nemzeti jogalapon meghozott tilalmat – emelte ki.     A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeknek eddigiekhez képest erősebb jelenléte a következő években is problémát jelenthet.

A NAK is megvizsgálta a helyzetet

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a köztestület elmúlt tíz évét értékelve arról beszélt, hogy az öt évvel ezelőtt elkészített dokumentumukban a magyar agrárium fejlődését megalapozó konkrét javaslatokat fogalmaztak meg, és az elmúlt években sok területen sikerült jelentős előremozdulást elérni. Példaként hozta a földforgalmi törvény módosítását, a családi gazdaságokról szóló jogszabályt, valamint az uniós vidékfejlesztési forrásokhoz kapcsolódó magyar társfinanszírozás maximális, 80 százalékos arányúra emelését, az osztatlan közös tulajdon és a generációváltás kapcsán megvalósult változásokat. Győrffy Balázs beszámolt arról, hogy a NAK az elmúlt hónapokban ismét komplexen megvizsgálta az ágazat helyzetét, és megfogalmazta a hatékonyság, versenyképesség javításához szükséges lépéseket. Az elnök hangoztatta, hogy a szervezet az elmúlt évtized alatt megkerülhetetlen, meghatározó szereplővé vált a magyar gazdaságban, agráriumban. „A mellette mindvégig kitartó társszervezetekkel együtt lefedi a teljes értékláncot, és közösen, összehangoltan dolgozva, fellépve hatékonyan képviseli közel négyszázezer tagja érdekeit” – közölte.

MTI