Belváros-kártyával és mobil applikációval fejlesztik Sopron idegenforgalmát
Belváros-kártyával és mobil applikációval fejlesztik Sopron idegenforgalmát a két éve alakult helyi Kulturális és Örökségturisztikai Klaszter – hangzott el hétfői sajtótájékoztatójukon.
A „SopronPass” hűségkártya célja nemcsak az, hogy az ide érkező vendégek minél bővebb és színvonalasabb kínálatból válogathassanak, de a turisztikai kínálat összefogása, a helyi beszállítói rendszerek erősítése is. Az idei év végén vagy 2015 elején induló rendszer kezdetben mintegy negyedszáz tag kínálatát fogja össze; lesznek köztük éttermek, kávézók, múzeumok és szállodák, a kínálatban hangsúlyosan jelenik meg a soproni borvidék kínálata.
A kiváltók hűségpontokat gyűjthetnek a kártyán, amelyekkel a városra utaló ajándéktárgyakat vásárolhatnak majd a Sopronba látogatók. Az eseményen elhangzott az is: a mintegy 60 milliós projekt részeként kulturális programokat is rendeztek tavaly és az idén a városban, köztük a Szentivánéji álom mindkét évben megtartott színes forgatagát és a mindkét alkalommal több ezer embert vonzó Koronázási Ünnepélyeket is, mellyel új, látványos és közönségvonzó attrakcióval bővült Sopron turisztikai kínálata.
Hasonlóan fontos fejlesztési eleme a projektnek a „Belvárosi műemléki sétaútvonalak” megnevezésű turisztikai termékfejlesztés megvalósítása, amely mobil applikáció és weblap fejlesztését, virtuális sétát, vezetőfüzetek készítését és bevezető kampányt foglal magába.
A Kulturális és örökségturisztikai klaszter célja egy jól szervezett, összehangolt, helyi és regionálisan integrált turizmusfejlesztési szervezet létrehozása volt, amely megvalósítja Sopron történelmi belvárosa egyedi turisztikai arculatának kialakítását, és közreműködik a térség idegenforgalmi megerősítésében, elősegítve ezzel a város és a környékbeli régió fejlődését.
A klaszter alapító tagjai között muzeális intézmények, civil szervezetek, és döntő többségében vállalkozások találhatók (a 24 alapító tag közül 19 vállalkozás), amelyek tevékenységi területeiket tekintve lefedik a teljes turisztikai értékláncot
A projekt közvetett, hosszú távú célja:
„A Sopron városának és térségének, illetve tágabb értelemben véve a Nyugat-Dunántúli Régió turizmusának fellendítése széleskörű, a turisztikai értéklánc mentén megvalósuló együttműködésen alapuló, versenyképes és magas minőségű kulturális és örökségturisztikai termék- és szolgáltatásfejlesztés által.”
A projekt konkrét céljai:
· Sopron belvárosi kulturális és örökségturisztikai attrakcióinak összekötésével, illetve széleskörű turisztikai együttműködésekkel a láthatóság és az eladhatóság kritikus tömegének megteremtése, fokozása;
· az együttműködésben résztvevő turisztikai szereplők jövedelemtermelő képességének növelése, munkahelyek teremtése;
· látogatók számának növelése új turisztikai termékek kialakításával, és a meglévő attrakciók szolgáltatási minőségének javításával;
· helyi termékek, és a tradicionális gasztronómia szereplőinek együttműködésbe és kínálatfejlesztésbe való bevonása a turisztikai értéklánc egészének integrálása, és a helyi beszállítói kapcsolatok erősítése érdekében;
· a szezonon kívüli, és rossz időben is garantáltan igénybe vehető kulturális és örökségturisztikai szolgáltatások fejlesztése által a szezonalitás kedvezőtlen hatásainak mérséklése;
· innovatív, újszerű technológiai megoldások hasznosításával (pl.: mobil applikáció, Sopron pass hűségkártya) magas minőségű turisztikai szolgáltatások biztosítása, mely egyaránt hozzájárul a látogatottság, a turisták átlagos tartózkodási idejének, illetve költési hajlandóságuk növekedéséhez.
Tervezett eredmények, hatások:
· a kulturális és örökségturisztika területén aktív helyi szervezetek versenyképességének növelése tevékenységeik összehangolása révén;
· a klaszter által megvalósított turisztikai kínálatfejlesztési, illetve komplex marketingkommunikációs tevékenységnek köszönhetően a desztinációban a turisták által eltöltött vendégéjszakák számának növekedése;
· a turisztikai szolgáltatók és a turizmushoz kötődő szolgáltatók forgalmának bővülése, jövedelemtermelő képességük javulása;
· hozzájárulás a turizmusból eredő adóbevételek növekedéséhez,
· közvetett (1 fő klasztermenedzser) és közvetlen munkahelyteremtő és munkahelymegőrző hatások érvényesülése;
· a lakosság jövedelemszerzési lehetőségeinek bővülése (pl. kézműves termékek árusítása, helyi gasztronómiai termékek árusítása, helyi fellépők és művészeti csoportok);
· innovatív, újszerű megoldások, korszerű technológiák (mobil applikációk) alkalmazása;
· az arculatépítő, hagyományteremtő rendezvények kapcsán az aktív időtöltési lehetőségek bővülése a helyi lakosság számára, amely hozzájárul életminőségük javulásához;
· a tervezett fejlesztéseknek köszönhetően a mára már szinte „élettelenné” vált történelmi belváros „újjáélesztése”, a város pezsgő vérkeringésébe való újbóli bekapcsolása.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Az NTAK-ból már látszik: 16%-kal nőtt az utazók száma az őszi szünetben
Kiemelkedő utazási kedvet hozott hazánkban az október 26. és november…
Tovább olvasom >Magyar narancs: málna nem, füge és banán igen
A klímaváltozás miatt a Kárpát-medencében olyan növényfajok tűnhetnek el, amelyek…
Tovább olvasom >Tanuljunk nyelveket – A nap képe
Frenetikus szövegfordítások – a leiterjakab FB oldalán találtuk, és persze…
Tovább olvasom >