Belefulladunk a fekete pálinkába

Minden eddiginél nagyobb mennyiségű pálinka kerülhet feketén a piacra a tavaly lepárolt készletekből – írja az agrarszektor.hu. Az otthon készített vagy bérfőzetett adómentes párlatokból akár 20 millió liter is illegálisan cserélhet gazdát, miközben a szeszipari cégek korábbi piacaik csaknem felét elvesztették és csődhullámtól tartanak. A költségvetés sem járt jól a szabad pálinkafőzéssel, becslések szerint 80-100 milliárd forinttól eshetett el 2010 óta.

Összeomolhat rövid időn belül a teljes hazai szeszipar, ha nem változik meg a házi pálinkafőzés adómentes szabályozása – állítják iparági szakértők. Ma már ugyanis elképesztő mennyiségben kerülnek feketén kereskedelmi forgalomba adómentesen főzött vagy főzetett tételek, ezért a legális szeszipari vállalatok piacai rohamtempóban szűkülnek.

Különösen extrémnek számít a pálinkapiacon az elmúlt év, amikor óriási mértékben nőtt a bérfőzdékben és az otthoni lepárlókészülékekben előállított párlatok mennyisége, elsősorban a tavalyi jó gyümölcstermés miatt.

A legális bérfőzdék általában évi 6-7 millió hektoliterfoknak megfelelő pálinkát állítanak elő, de tavaly e mennyiség mintegy 3 millió hektoliterfokkal, vagyis 40-50 százalékkal nőtt. Ehhez adódik hozzá az otthoni berendezésekben lepárolt mennyiség, amely azonban statisztikák hiányában nehezen határozható meg, mivel a tevékenységet nem kell bejelenteni és a lepárlókészülék-használatot sem kell regisztráltatni.

A házi főzés nagyságrendjére – indirekt módon – csak úgy lehet következtetni, ha azt vesszük alapul, mennyivel csökkent a legális szeszipari vállalatok forgalma. Szakértők ugyanis feltételezik, hogy a hazai rövidital fogyasztás nem csökkent az elmúlt években, tehát az iparági cégeknél tapasztalt kiesés nagyjából megegyezik a fekete pálinkapiac növekedésével.

A NAV szerint 2009-ben a szabad forgalomba bocsátott legális alkoholtermékek mennyisége 18,5 millió hektoliterfok volt, amelyet a bérfőzdékben előállított, 6,5 millió hektoliterfoknyi pálinka 25 millió hektoliterfokra növelt. Tavalyra viszont a legális forgalmazás 18,5 millióról 10 millió hektoliterfokra zsugorodott. Ha figyelembe vesszük, hogy a bérfőzdék az eddigi 6-7 milliónál 3 millió hektoliterfokkal többet – vagyis összesen 9-10 millió hektoliterfoknyi – pálinkát állítottak elő a rekordnak számító elmúlt évben, a házi főzdékben készített párlat mennyisége tavalyra elérhette az 5 millió hektoliterfokot is.

Egyes szakértők megdöbbentő módon azt sem tartják kizártnak, hogy most már a házi adómentes főzetek 80-90 százaléka is a feketepiacra kerül. Az otthoni főzés a vidéki településeken a munkanélküliek kényszervállalkozásává vált, így azok, akik nagyobb tételekben készítenek pálinkát, egészen biztosan eladásra termelnek – állítják szakértők.

A piaci tapasztalatok szerint a feketeforgalmazás már a korábbi évek 6-7 millió hektoliterfokos bérfőzetési mennyisége mellett is virágzott, így a 3 millió hektoliterfokos tavalyi plusz szinte teljes egészében az illegális kereskedelmi csatornákban landolhat. Ha ehhez hozzávesszük az 5 millió hektoliterfokos tavalyi „házi rekord” nagy részét, most legalább 8 millió hektoliterfoknyi, elmúlt évben készített pálinka duzzaszthatja a feketepiacot, vagyis e készlet nagyjából megfelelhet a legális forgalomból kiszorult alkoholmennyiségnek.

Elvileg javíthatja a szeszipari cégek helyzetét, ha az Európai Bíróság nem Magyarországnak ad igazat abban a perben, amelyet az Európai Bizottság (EB) kezdeményezett a házi pálinkafőzés adómentessé tétele miatt. Az EB korábban egy úgynevezett kötelezettségszegési eljárásban azt kifogásolta, hogy Magyarország a 2004-es csatlakozási szerződésben a mindenkori jövedéki adó 50 százalékára kért kedvezményt, 2010-től mégis 50 literes mennyiségig teljes adómentességet vezetett be. Miután a kormány ezt az intézkedést nem vonta vissza, Brüsszel az Európai Bírósághoz fordult.

Szakértők szerint ma már nem kétséges, hogy a bíróság „elmeszeli” a magyar szabályozást, így a teljes adómentesség helyett a házi pálinkafőzésnél legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt lehet majd nyújtani, bár a kormány még kompromisszumokat keres az ügyben. Ha viszont az adómentességet a bírósági döntés ellenére sem szüntetnénk meg, Brüsszel az EU-szabályozás értelmében előírhatná, hogy Magyarország a be nem folyt adó mértékének megfelelő – tehát akár 80-100 milliárd forintnyi – kártérítést fizessen az uniós kasszába. A szeszipari cégek máris attól tartanak, hogy e büntetést végső soron nekik kellene megfizetniük, és ez a piaci problémák mellett újabb lökést adna a vállalati csődöknek. (agrarszektor.hu)