Bekérették a párizsi magyar nagykövetet az étkezési utalványok ügyében

Bekérették pénteken Trócsányi László párizsi magyar nagykövetet a francia külügyminisztériumba az étkezési utalványokkal foglalkozó francia cégeket érintő vitás ügyek kapcsán. Párizs álláspontja szerint Magyarország nem tartja tiszteletben az Európai Unióban érvényes szabadkereskedelmi szabályokat és bünteti a francia vállalatokat.

„Bekérettük Magyarország párizsi nagykövetét a külügyminisztériumba, hogy kifejezzük aggodalmunkat azon piaci feltételeket illetően, amelyeket a magyar hatóságok teremtettek a külföldi befektetőknek, többszöri törvénymódosításokat követően, s amelyek francia vállalatokat is érintenek, elsősorban az étkezési utalványok ágazatában” – olvasható a francia külügyminisztérium honlapján közzétett közleményben.

„Az (európai) szerződések védelmezőjeként az Európai Uniónak kell állást foglalnia a belső piaci szabályok tiszteletben tartásáról. Arra is felszólítjuk a magyar hatóságokat, hogy folytassanak konstruktív párbeszédet az érintett vállaltokkal, a szabályok tiszteletben tartásával, valamint abban a baráti és európai együttműködési szellemben, amely a Franciaország és Magyarország közötti kapcsolatokat jellemzi” – fogalmaz a külügyminisztériumi kommuniké.

Trócsányi László nagykövet az MTI-nek elmondta: a megbeszélésen arról tájékoztatta a francia külügyminisztérium munkatársait, hogy a magyar kormány kijelölt képviselői és a három érintett francia cég, a Cheque Déjeuner, a Sodexo és az Edenrend között jelenleg folynak a tárgyalások a megállapodás elérése érdekében.

A Magyar Narancs január elején arról írt, hogy a francia cégek magyarországi helyzetéről váltott levelet egymással Nicolas Sarkozy francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A hetilap ismertette honlapján Sarkozy 2011 novemberi, párizsi keltezésű levelét, amelyben felidézte, hogy korábban, 2010 végén tájékoztatta Orbán Viktort azokról a nehézségekről, amelyekkel több francia vállalat is találkozott magyarországi tevékenysége során, s amelyek „aggodalmat keltettek bennük”. Akkor megállapodtak abban – folytatta -, hogy megbíznak két közvetítőt a „nehéz ügyek rendezésének megkönnyítésével”.

A francia elnök szerint közel egy évvel e kezdeményezés elindítása után megállapítható, hogy a közvetítők, Madarász László és Paul-Henri Ravier tevékenysége pozitív volt, amint arról közös jelentésük is tanúskodik. A francia elnök kiemelte ugyanakkor, hogy nem minden kérdést sikerült megoldani. Sarkozy nem titkolta aggodalmát a közszolgáltatások koncessziójával – például Budapest vízszolgáltatását vagy az energiaszektort érintően -, illetve az étkezési jegyek esetével kapcsolatban.

A nemzetgazdasági tárca február 20-án indokolatlannak nevezte az Erzsébet-utalvány uniós vizsgálatát. Az MTI azt követően kérdezte a tárcát, hogy nyilvánosságra került: az Európai Bizottság vizsgálja az újonnan bevezetett magyar étkezési utalványokat, miután magyar sajtóértesülések szerint az európai uniós végrehajtó testülethez egyes piaci szereplőktől panasz érkezett.

Az NGM hétfői közleményében ismerteti: az Európai Bizottság EU Pilot program keretében megkereséssel fordult a magyar hatóságokhoz az étkezési utalványok rendszerének egyes kérdéseivel kapcsolatban.

Mint ismertették: az Erzsébet-utalványt a magyar kormány elsődlegesen szociálpolitikai eszköznek tekinti. Az utalvány forgalmazásának hasznát ugyanis a kibocsátó MNÜA teljes egészében szociális üdültetésre és egyéb szociális programok megvalósítására fordítja. Ezt a juttatást a korábban az üdülési csekk rendszerét működtető Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsátja ki. Az Erzsébet-utalvány működése hasonló az üdülési csekkéhez, amellyel kapcsolatban a Bizottság soha nem emelt panaszt – emlékeztettek. (MTI)