Befejeződött a kalászosok aratása Békés vármegyében
Befejeződött a kalászosok aratása Békés vármegyében, őszi búzából és árpából a tavalyinál jobb termésátlagok születtek, igaz, kevesebb terültet vetettek be a gazdák.

Békés vármegyében az őszi kalászosok terméseredményei az utóbbi évek termésátlagánál magasabbak (Fotó: Pixabay)
Őszi búzát a tavalyi 106,7 helyett nem egészen 96 ezer hektáron vetettek a gazdák, 575 700 tonna termést takarítottak be, a termésátlag hektáronként 6 tonna lett. Őszi árpából 170 ezer tonnát arattak le mintegy 28 ezer hektárról (tavaly 45,67 hektáron termesztették), 6,1 tonnás termésátlaggal. Őszi káposztarepce 9 ezer hektáron termett, 18 ezer tonna került a tárolókba, a termésátlag 2 tonna lett hektáronként. Tavaszi árpát kétezer hektárról 4,5 tonnás átlaggal 9 ezer tonnányit takarítottak be – közölte az MTI-vel hétfőn a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Vármegyei Igazgatósága. A helyi aratási koordinációs bizottság szakemberei megállapították, hogy az őszi kalászosok terméseredményei az utóbbi évek termésátlagánál magasabbak (tavaly őszi búzánál és árpánál is 5,2 tonna volt hektáronként 2023-ban); az őszi káposztarepce és a magborsó viszont negatív rekordot ért el (repce 2023-ban több mint 10 ezer hektáron termett, 3,1 tonnás termésátlagot produkált).
A bizottság tagjai a betakarítás mintegy felénél jött csapadék előtt jobbnak ítélték a búza minőségét; utána úgy találták, hogy körülbelül fele-fele a malmi és a takarmány minőség. Az esőzések után több gombás és bakteriális fertőzésre utaló jelet is tapasztaltak.
Az őszi árpa tonnáját 50-52 ezer forintért; a repcét 170-180 ezer forint között vásárolják fel. A takarmány minőségű búza ára 62-64; a malmi minőségűé 66-68 ezer forint között mozog. Tárolókapacitással kapcsolatos gondok nincsenek a vármegyében. A bizottság ülésén elhangzott, hogy mostanáig 900 parcellára, mintegy 9 ezer hektárra vonatkozóan jelentettek be kárigényt, eddig közel azonos arányban érkeztek a vármegyei kormányhivatal agrárügyi főosztályához a viharkárok és aszály okozta kárbejelentések. A meleg, csapadékszegény időjárás azonban előre vetíti az aszálykárok emelkedését – vélik a szakemberek. A kukoricakultúrákon – amelyek aratása a napraforgóval nagyjából egyszerre, augusztusban kezdődik – már érezhető az aszály hatása.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
A helyszíni mentesítés a végéhez ér, de a védekezés folytatódik
A ragadós száj- és körömfájás vírusa elleni küzdelem a fertőzött…
Tovább olvasom >Megjelent az agrárágazati civil szervezeteket támogató pályázat 2025. évi felhívása
Az Agrárminisztérium 2025-ben is segítséget kíván nyújtani az agrárágazati civil…
Tovább olvasom >További segítség a ragadós száj- és körömfájás vírussal sújtott állattartóknak
Kihirdette a ragadós száj- és körömfájás vírus miatt előállt vis…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >