A magyar turizmus vendégszámban már korábban kitűzött célokat is előrehozott: a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában 2030-ra tervezett 20 milliós vendégszámot a szálláshelyek 2025-re elérték. Kiss Róbert Richard szerint a következő szint már nem a szobák minőségén, hanem a szolgáltatások és a városi kínálat bővítésén múlik – különösen Budapesten.
A turisztikai szakújságíró az InfoRádióban arról beszélt: Bécset és Budapest térségi versenytársait nagyobb arányban választják azok a tehetősebb utazók, akik a pihenés során prémium termékekre és élményekre is költenek. Ha Budapest nagyobb szeletet tudna kihasítani ebből a körből, az a turisztikai bevételeken túl az áfa- és egyéb adóbevételeken keresztül a nemzetgazdaságnak is többletet hozhatna.
Nem a szállás a szűk keresztmetszet – a kínálat a kérdés
Kiss Róbert Richard szerint a hazai szálláshelypiac eleve szegmentált: a kempingektől az ötcsillagos superior hotelekig széles a paletta, ezért a „minőség” problémája inkább a városi szolgáltatásmixben és a vásárlás–gasztronómia–programok tengelyén jelenik meg. Példaként a bécsi Kärntner Straße és a Graben környékét említette, ahol a minőségi, erősen látogatott üzletek a kiemelt időszakokban jelentős forgalmat realizálnak.
Rekordszámok után értékteremtés: mit mutatnak a 2025-ös adatok?
A cikkben idézett MTÜ-értékelés szerint Magyarország 2025-ben tízmilliós országként nagyjából kétszer annyi vendéget fogadott, mint amennyien itthon élnek, és a vendégéjszakák száma is emelkedett. Budapesten a vendégszám növekedését 13% felettire tették, országosan a vendégéjszakák 48,92 millióra nőttek. A Balaton 3,4 millió vendéget fogadott, a balatoni szálláshelyek árbevétele mintegy 218 milliárd forint volt.
A 3–4 csillagos bázis „felfelé húzza” a kínálatot – a vidéknek is lendületet adhat
A szakújságíró külön kitért arra, hogy a 3–4 csillagos hotelek stabil, kiszámítható kategóriát jelentenek vendégnek és üzemeltetőnek egyaránt, és a Kisfaludy Programot is ösztönző tényezőként említette a balatoni kínálat javulásában. Ugyanakkor szerinte az apartmanok és panziók szerepe is kulcsfontosságú: ott is idegenforgalmi „lökést” adhatnak, ahol nincs nagyobb hotelkapacitás.
Kereskedelmi olvasat: a célzott prémiumturizmus a belvárosi üzletmixet is átírhatja
A bécsi példa lényege nem pusztán több luxusbolt, hanem egy olyan, sűrűn szervezett élménylánc, ahol a kulturális-örökségi vonzerő, a szállodai kínálat, a gasztronómia és a minőségi retail egymást erősíti. Kiss Róbert Richard szerint Budapestnél is ez lehet a következő lépcső: a vendégszámok mellé magasabb költés, erősebb szolgáltatásminőség és szélesebb, „nem csak szállás” jellegű városi kínálat.
