Bátran a bárányhoz! – Miért érdemes újra felfedeznünk a magyar juhhúst?
Évszázadokon át meghatározó volt a magyar konyhában, ma viszont alig fogy belőle valaki. Miért került háttérbe a bárányhús, és miért lenne itt az ideje visszahozni a tányérra? – írja az Agrárszektor.
Amikor a húsvéti menüsor összeállításáról van szó, legtöbbször a sonka, a tojás és a kalács jut eszünkbe – a bárány ritkán kap szerepet a magyar asztalokon. Pedig nem volt ez mindig így: évszázadokkal ezelőtt a juh- és bárányhús alapvető részét képezte a hazai étkezési kultúrának. Mára azonban évente fejenként mindössze 0,2 kilogrammot fogyasztunk belőle.
Egyetlen rossz élmény elég?
A visszaszorulás egyik oka a negatív tapasztalatokban keresendő – magyarázza Holló Mátyás, uszódi juhtenyésztő, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke. Egy rosszul elkészített, túlzottan faggyús birkapörkölt vagy szúrós illatú bárányragu gyakran életre szóló ellenérzést szül. Pedig – mint mondja – igazságtalan lenne lemondani erről a húsfajtáról egyetlen félresikerült étel miatt.
A jól elkészített birka- vagy báránypörkölt, egy ropogós sültcomb vagy akár egy könnyű, mediterrán bárányragú igazi ínyencséggé válhat, ha a megfelelő recepttel és odafigyeléssel készül. A hús jellegzetes íze épp azt adja, ami más húsfélékből hiányzik: karaktert, mélységet és autentikus vidéki hangulatot.
Legelőről a tányérra – természetesen
A juhhús minősége szorosan összefügg az állattartás módjával. A magyar juhok túlnyomórészt természetes legelőkön, szabadon, friss levegőn nevelkednek – ahol nincs szükség gyomirtókra, hozamfokozókra vagy gombaölő szerekre. Ennek eredményeképp a hús nemcsak ízletesebb, hanem egészségesebb is, és jobban illeszkedik egy tudatos, fenntartható étrendbe.
A zsírtartalom és a kalóriák szempontjából a bárányhús a vörös húsok közül az egyik legkiegyensúlyozottabb, miközben értékes fehérjéket és ásványi anyagokat is tartalmaz.
Nemcsak hazai, hanem exportpiacon is lenne rá igény
Bár Magyarországon a bárányfogyasztás minimális, a nemzetközi piacon továbbra is keresett termék – különösen Olaszországban, amely a magyar bárány egyik fő exportcélpontja. A közelmúltban azonban a ragadós száj- és körömfájás járvány nemcsak állategészségügyi aggodalmakat okozott, hanem az exportpiacokon is zavart idézett elő. Több uniós ország ideiglenesen korlátozta az állatszállítást, így a húsvétra készülő vágóbárányok értékesítése is komoly nehézségekbe ütközött – az árak pedig jelentősen visszaestek.
Ideje új esélyt adni neki
2025-ben újra elindult a bárányhús népszerűsítését célzó kampány, hogy visszahozza a köztudatba ezt a méltatlanul elfeledett húsfajtát. A húsvéti időszak különösen jó alkalom lehet arra, hogy bátran próbálkozzunk egy-egy új recepttel, akár a hagyományos magyar fogásokkal, akár a mediterrán konyha irányából közelítve.
Kapcsolódó cikkeink
Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise
Kiskérődzők pestise vírus jelenlétét mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal…
Tovább olvasom >Csökkent a vágóhidakon levágott állatok száma az első három negyedévben
A magyarországi vágóhidakon az első háromnegyedévben kevesebb állatot vágtak le,…
Tovább olvasom >Kezdődik a juh- és bárányhúst népszerűsítő kampány
Az Agrárminisztérium (AM) juh- és bárányhúst népszerűsítő kampányt szervez a…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >