Baromfi Világnap: május 10-e a baromfis szakma ünnepe
Magyar kezdeményezésre május 10-én ünnepli a baromfis szakma a Baromfi Világnapot, amelynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a baromfiágazat szereplőire. Napjainkban a baromfihús a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott húsféleség, és a világnépesség növekedésével az ágazat szerepe tovább erősödik.
A nemzetközi szintű Baromfi Világnap bevezetését a Baromfi Termék Tanács (BTT) kezdeményezte, és a javaslatot az Európai Baromfi-feldolgozók és -kereskedők Szövetsége (AVEC), a Nemzetközi Baromfi Tanács (IPC) és a tudományos baromfis világszervezet (WPSA) is támogatta. A világnap gondolata 2010-ben vetődött fel, a BTT pedig az első hazai világnapi szakmai rendezvényeket 2014-ben szervezte meg.
A Baromfi Világnap lehetőséget ad arra, hogy a föld lakosságának élelmezésében kiemelt szerepet játszó baromfis termékpálya felhívja a figyelmet táplálkozásban betöltött szerepére, aktuális trendjeire és jövőt érintő kihívásaira. Jelenleg a baromfihús a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott húsféleség, és túlzás nélkül állítható, hogy napjainkban a baromfihús és a tojás együttesen az emberiség legjelentősebb fehérjeforrása. A világnépesség növekedésével e szerep tovább erősödik, hiszen az ágazat rendkívül hatékonyan, alacsony környezeti lábnyommal és vallási tilalmak nélkül képes kitűnő minőségű és magas táplálóértékű terméket előállítani.
Világszinten is fontossá váltak a fenntarthatósági szempontok
Fontos kiemelni, hogy a terméklánc minden szereplője (tenyésztés, tartás, vágás-feldolgozás) és a kapcsolódó üzletágak (takarmányipar, tartástechnológia) is folyamatosan azon dolgozik, hogy Földünk csökkenő erőforrásait (termőföld, víz, energia) minél hatékonyabban használja fel és így biztosítson megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert a világnépesség számára.
Az ágazat célkitűzéseinek megvalósítását az elmúlt időszakban több tényező nehezítette. Világszinten is problémát jelentett, egyes földrajzi régiókban pedig kifejezetten súlyos gondot okozott a madárinfluenza-járvány, amelynek kezelésére a szigorú járványvédelmi intézkedések alkalmazásán túl egyre több ország veti fel a betegség elleni vakcinázás védekezési lehetőségét.
Stratégiai szerep az Európai Unióban is
Az Európai Unióban – elsősorban a hatályos rendkívül szigorú állatjóléti és állategészségügyi, higiénia szabályozás miatt – kevésbe dinamikus a termelés növekedése, de itt is kétségtelen tény, hogy a baromfiágazat stratégiai fontosságú mind gazdasági, mind pedig élelmezési szempontból. Az EU élelmiszerrendszerében az ágazat becslések szerint 38 milliárd euró termelési értékkel és évi 2 milliárd eurót meghaladó exporttal büszkélkedhet, amely több mint 370 ezer embernek biztosít megélhetést és munkát. Európa-szerte 25 ezer családi gazdaságban csirkéket, pulykákat és kacsákat nevelnek magas színvonalon.
A madárinfluenza és az orosz-ukrán háború hatásai az uniós baromfiszektorra
A madárinfluenza-járvány sajnos az európai térség baromfiállományaiban is súlyos károkat okozott. A vakcinás védekezés jogszabályi hátterét mára kialakította az Európai Bizottság, az alkalmazás lehetőségét biztosító kísérletek és vizsgálatok pedig folyamatban vannak.
Az európai térség baromfihús-előállításában (is) megkerülhetetlen esemény az orosz-ukrán háború, illetve annak számos gazdasági-politikai következménye. E borzasztó esemény ugyanakkor nem ok arra, hogy az EU indokolatlan politikai kedvezményeket biztosítson Ukrajnának, illetve arra sem, hogy saját előírásainak és követelményrendszeszének nem megfelelő termékeket bárhonnan- tehát nem csak Ukrajnából – piacára engedjen.
Az uniós termelőkre/termék-előállítókra nézve kötelező EU-jogszabályoknak éppen ezért vonatkozniuk kell minden unióba érkező importtermékre is. Ez nem csak a tisztességes és egyenlő piaci verseny miatt fontos, hanem a fogyasztói elvárások (antibiotikum-használat, állatjólét), illetve az EU-s vásárlók élelmiszerbiztonsági szempontjából is.
Az Európai Bizottság ukrán importra vonatkozó, vámot és kvótát érintő eddigi határozatai és intézkedései azt eredményezték, hogy fokozódott a termékbeszállítás Ukrajnából. Ennek következtében erősödött az importnyomás a takarmányalapanyag-, a csirke- és a tojáspiacon, és ez jelentősen szűkítette a magyar és az európai termelők piacait.
Tovább fokozza a kockázatokat, hogy Ukrajnában nem az uniós állat- és környezetvédelmi előírások és normák szerint termelnek. Az ottani termékek szinte kontroll nélkül érkeznek az Európai Unióba, így veszélyt jelentenek a fogyasztók számára, ahogy ezt a halálos áldozatot is követelő, ukrán baromfitermékektől származó közelmúltbeli angliai szalmonellafertőzések is bizonyítják.
Indokolatlan uniós tervek az állatjóléti szabályozásban
Ugyanakkor nem csak külső, hanem belső fenyegetettséggel is komolyan számolni kell a jövőben. Az Európai Bizottság számtalan olyan jogszabály megalkotására készül, amelyek ágazatok, termékpályák ellehetetlenüléséhez vezethetnek. Ezek közül ki kell emelni a bizottság állatjólétre vonatkozó új jogszabálytervezetét. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a közösség jelenleg is a világ egyik legszigorúbb állatjóléti szabályozásával rendelkezik, így a további szigorítások szükségessége eleve megkérdőjelezhető. Ezt bizonyítja az is, hogy az ideológiai alapokon nyugvó, a gyakorlattal köszönőviszonyban sem álló „tudományos” bizottsági háttértanulmánnyal kapcsolatban már több releváns szakmai kritika született.
Talán nem véletlen az sem, hogy mindezidáig nem kerültek nyilvánosságra azok a részletes hatástanulmányok, amelyek éppen arra világítanának rá, hogy a további állatjóléti szigorítások teljes mértékben ellentétesek lennének a környezeti, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatóság elveivel. Emellett pedig generációkon átívelő, visszafordíthatatlan következményekkel járnának, így az ezzel kapcsolatos felelősség felvállalására a mai összetételű Európai Bizottságnak nem lehet felhatalmazása.
Magyarországon van mire büszkének lenni
A Baromfi Termék Tanács az idei Baromfi Világnap tiszteletére és megünneplésére a budapesti Vajdahunyadvárban május 16-án szakmai konferenciát szervez. Bár a hazai baromfiágazat kibocsátását és teljesítményét az elmúlt évek megpróbáltatásai (Covid, madárinfluenza-járvány, orosz-ukrán háború) érdemben befolyásolták, még mindig van mire büszkének lenni:
– a KSH adatai szerint a hazai vágóállattermelés közel kétharmadát a baromfihús adja
– a hazai szükségletet meghaladó 130-140 százalék körüli önellátottsági szint
– az ágazat exportteljesítménye dobogós helyen áll az agrártermékek között
– hazánkban az ágazat közvetlen és közvetett foglalkoztatotti létszáma több tízezer családnak nyújt megélhetést.
– a következő táblázatból kiderül, hogy az ágazat szereplői közel 10 százalékos kibocsátásnövekedést terveznek 2024-ben.
A Baromfi Termék Tanács tagjainak tavalyi összesített eredményei és idei tervei
Kapcsolódó cikkeink
Nagy István: a jövőben is arra fogunk törekedni, hogy minden lehetséges módon csökkentsük a madárinfluenza-járványok kialakulásának kockázatát
A jövőben is arra fogunk törekedni, hogy minden lehetséges módon…
Tovább olvasom >Madárinfluenza árnyékában: korlátozások és kihívások között a magyar baromfiágazat
A 2020-ban Magyarországon felbukkant madárinfluenza járvány máig jelentős hatással van…
Tovább olvasom >Az élelmiszergazdaság meghatározó ágazata a tojástermelés
A tojástermelés az élelmiszergazdaság meghatározó ágazata, amelynek versenyképességét számos eszközzel…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >