A technológia az algabiomassza közel teljes felhasználását ígéri, jóval meghaladva az ágazatban jelenleg jellemző 15%-os használati arányt.
A projekt a Laminaria hyperborea nevű, Európában honos barnaalgára épít, amelyet eddig kevéssé hasznosítottak. Az Essity – amelyhez többek között a Tempo, a Zewa és a Tena márkák tartoznak – azt vizsgálja, hogy az új biobázisú anyag alkalmas‑e baba-, női- és inkontinenciatermékekben.
A kutatást a Circular Bio‑based Europe támogatja, célja pedig a fosszilis műanyagoktól való függés csökkentése, illetve a környezeti terhelés mérséklése. Anke Renz, az Essity kutatás‑fejlesztési alelnöke szerint a folyamatos innováció kulcsfontosságú a fenntartható higiéniai megoldások megtalálásához és a körforgásos gazdasághoz való hozzájáruláshoz.
Az Essity saját közlése szerint már 2021 óta kísérletezik alternatív alapanyagokkal: mannheimi üzemében például szalmából állít elő cellulózt, amelyet toalettpapírok gyártásához használ. Ezáltal csökken a tengerentúli cellulóz beszerzés szükségessége, illetve a melléktermékként keletkező lignin a műanyagiparban biológiai alapú poliamidként hasznosítható.
A Proteus‑projekt formaldehidmentes eljárást alkalmaz. Az alga begyűjtésekor a kibocsátást egy hibrid meghajtású kutatóhajó használata hivatott csökkenteni.
