Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva 3 százalék fölött növekedhet – jelentette ki a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára Brüsszelben, az Európai Unió 2025-ös költségvetéséről folytatott uniós tanácsi ülést követően.
Azzal összefüggésben, hogy a magyar kormány hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek Magyarország 2025-ös költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, Banai Péter Benő közölte, a magyar gazdasági növekedésnek köszönhetően a kiadások várhatóan számos területen nőnek. Több forrás jut a védelem mellett oktatásra, egészségügyre és családpolitikára is. Az államháztartás stabilitási mutatói is kedvezően alakulhatnak, hiszen az államháztartási hiány mértéke és az államadósság szintje is csökkenhet – emelte ki.
Az államititkár kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a munkahelyek megőrzése, a munkahelyek számának növelése, a bérek növelése és a családtámogatások rendszerének fenntartása érdekében a magyar gazdaság visszatérjen arra a növekedési pályára, mely a koronavírus-válság előtti időben jellemezte. Ha van gazdasági növekedés, jobb esélye van a reálbérek növekedésének – jelentette ki.
A magyar kormányzat, mint az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő kormányzat, Európa versenyképességét kulcskérdésnek tekinti – emlékeztetett. A magyar gazdaság akkor tud tartósan, fenntarthatóan növekedni, ha exportpartnerei, a külső piacai is jól teljesítenek, amihez békére van szükség – szögezte le. Először tűzszünetre, majd békére, hiszen a tapasztalatok azt mutatják, hogy az ukrajnai háború kitörése óta Európa szenved – tette hozzá.
Banai Péter Benő azt mondta, Magyarország jövő évi „békeköltségvetése” azzal számol, hogy egész Európa gazdasági növekedést könyvelhet el, ami „húzni” fogja a magyar gazdaságot. A magyar kormány olyan intézkedéseket kíván hozni, amelyekkel a magyar gazdaság növekedése jövőre meghaladhatja az Európai Unióét, ahogy az a koronavírus-járvány előtti években is volt – tette hozzá.
Közölte: a magyar kormány jövőre 3,4 százalékos reálgazdasági növekedést tart elérhetőnek. Ez a növekedés az alapja a munkahelyek megőrzésének, a bérek emelkedésének és a széles családtámogatási rendszer fenntartásának.
A jövő évi költségvetésben a kormány azzal számol, hogy mintegy 2700 milliárd forintnyi európai uniós átutalás érkezhet Magyarországra, különböző programokra, fejlesztésekre, agrártámogatásokra. Az uniós támogatások megérkezéséhez a kedvezményezettekhez szükség van arra, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadja az unió jövő éves, nagyjából 200 milliárd eurót kivető költségvetését. A magyar uniós elnökség mindent megtesz azért, hogy az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetések sikeresek legyenek, és elfogadják az Európai Unió 2025-ös költségvetését – tette hozzá a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára.
Kapcsolódó cikkeink
Romlott a gazdasági hangulatindex az EU-ban és az euróövezetben augusztusban, Magyarországon javult
Romlott a gazdasági hangulatindex az euróövezetben és az Európai Unióban…
Tovább olvasom >KSH: a bruttó átlagkereset 704 400 forint volt júniusban, 9,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit
2025. júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 704…
Tovább olvasom >A német iparnak is odavág a vámháború
A német feldolgozóipari vállalatok az előző havinál kedvezőtlenebbül ítélték meg…
Tovább olvasom >További cikkeink
A robbanásszerű keresletnövekedésre válaszul bővíti joghurtgyárát a Danone az USA-ban
Több millió dolláros beruházással bővíti az ohiói Minster városában található…
Tovább olvasom >A kávét és édességeket terhelő adók eltörlését tervezi Dánia
2027-re teljesen kivezetné a kávéra és édességekre kivetett adókat Dánia,…
Tovább olvasom >Neubauer Katalin: az árrésstop és a plázastop nem a kiskereskedelem érdekeit szolgálja
A kormány meghosszabbította az árrésstopot és szigorította a plázastop szabályait,…
Tovább olvasom >