Baljós árnyak

Hosszabb távon sem lehet bízni az élelmiszerárak csökkenésében – állapították meg a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. és az Agrár Európa Tanácsadó Kft. munkatársai, amikor július 3-án bemutatták „Az agrárium helyzete és kilátásai 2008 nyarán” címet viselő elemzésüket. Ezen a helyzeten csak az változtatna, ha az Európai Unió beengedné az olcsó importot, vagy csökkentenék az élelmiszerek adóterhét, esetleg növelnék az élelmiszer-termelés támogatását.Fórián Zoltán, az AgrárEurópa üzleti igazgatója elmondta, nem csökkent a „világéhség”, a kereslet egyre több terméknél haladja meg a kínálatot, ami egyértelműen erősíti az áremelési tendenciákat. A drágulás az idén és még egy-két évig gyorsabb ütemű lesz, majd lelassul, amint a növekvő élelmiszer-kínálat felveszi a lépést a kereslet emelkedésével. Ez nemzetközi léptékben csak akkor változna, ha egyezség születne a nemzetközi vámtárgyalásokon, és az EU beadná a derekát: beengedné piacára az olcsó importélelmiszereket. Nemzeti szinten viszont csekély árenyhülést hozna, ha az Európában magasnak számító 20 százalékos magyar élelmiszeráfát csökkentenék.
Fórián szerint a következő időszak nagy vesztese az élelmiszeripar lesz. A mezőgazdasági alapanyagok árának folyamatos emelkedése mellett az ipar képviselői egyre romló érdekérvényesítő pozícióban tárgyalnak a kiskereskedelmi láncok beszerzőivel.
Az érdekérvényesítő képesség fokmérője az átadási árak változásában mérhető. Az elmúlt évtizedben, 2000-ben, 2001-ben, 2006-ban és 2007-ben haladta meg az élelmiszerár-emelés mértéke az inflációt. Az élelmiszerek ipari értékesítési és fogyasztói ára változásának üteme azonban eltérő. A fogyasztói ár ugyanis gyorsabban nő, mint az élelmiszeripar átadási ára. Ebből arra lehet következtetni, hogy az élelmiszerláncon belül a mezőgazdasági termelőknek és a kereskedőknek hoz jót az élelmiszerek felértékelődése.

Visszaszoruló hazai
Az ugrásszerűen megemelkedett mezőgazdasági árak és a visszaeső kereslet 2008-ban is tovább szűkülő piacot jelez előre az élelmiszeripar számára, amelyet tovább fokoz az import növekedése – állítja tanulmány. Míg az élelmiszer-kiskereskedelmi piacon 1-2 százalékos, addig az élelmiszeripar belföldi értékesítésében 3-4 százalékos visszaesésre számítunk idén is. Mindkét vonalon folytatódik a magyar cégek térvesztése. Az EU-hoz történt csatlakozás előtt még 90 százalék feletti volt a hazai élelmiszerek aránya a kereskedelmi csatornákban. Mára ez közelít a 75 százalékhoz. Fórián Zoltán elmondta azt is, hogy a magyar élelmiszeripar belföldi piacvesztése tovább gyorsult: a hazai eladások az első négy hónapban 7,8 százalékkal estek vissza. Várhatóan felerősödik az élelmiszer-ipari cégek számának csökkenése.
Az idei esztendő lehetséges tendenciáit elemezve megállapítják, hogy kereskedelmi láncok politikájának változására nem lehet számítani. A fogyasztói oldalon továbbra is az olcsó termékek irányába történő keresleteltolódás tanúi leszünk. Ez a kereskedelmi márkák további térnyerésének kedvez, amelyek egyre növekvő arányban külföldi termékek lesznek. A márkás, minőségi termékek iránti keresletbővülés is folytatódik, de jelentősen kisebb ütemben, mint az előbbi. A csatornák között a kereslet továbbtolódik a hipermarketek és a diszkontok felé.
Minden valószínűség szerint a termékfejlesztések nem fognak felgyorsulni 2008-ban sem. Ennek oka az alacsony jövedelmezőségben és a piaci nehézségekben egyaránt keresendő. Az új termékbevezetések továbbra is jellemzően a nemzetközi feldolgozócégeknél lesznek majd. Emiatt is felértékelődnek azok az intézkedések, amelyek ezen cégeket Magyarországra vonzzák.

Súlytalanabb Európa
A tanulmányt bemutató sajtótájékoztatón Fórián Zoltán elmondta, hogy az európai – így a magyarországi – élelmiszeripar is napról napra élesebben szembesül a világpiac fokozódó liberalizációjával, a nagy agrárexportőrök európait meghaladó piaci befolyásnövekedésével.
A világ élelmiszerpiacain más oldalról is változások zajlanak. Általánosságban elmondható, hogy a termelés és fogyasztás gyorsabban nő a fejlődő országokban, mint a fejlettekben. Jó példa erre a marhahús-, a baromfi- vagy a cukorterméklánc. Ez a fejlett országok exportpiaci visszaszorulását vetíti előre ezeken a piacokon, miközben gabonából és a legtöbb tejtermékekből várhatóan meg fogják tudni őrizni dominanciájukat. E folyamatokat leginkább Európa érzi meg negatívan. Az elmúlt évtizedben kontinensünk részesedése a mezőgazdasági termékek világpiacán 24-ről 20 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy egyre inkább beszorul belső piacára.
A belföldi élelmiszerpiac egy éve zsugorodik. Az élelmiszer-kiskereskedelem eladásai az első négy hónapban 1,8 százalékkal maradtak el a tavalyitól, és egyelőre nincs jele a fordulatnak.
Az Európai Unió élelmiszeripara a miénkhez hasonló problémákkal küzd. A kereskedelmi láncok üzletpolitikája miatt minden tagállamban szenvednek, bár nem egyforma mértékben. Az alapanyagár-emelkedések és a világpiaci nehézségek szintén általánosak. A magyarországi élelmiszeripar szempontjából mindezekből az a legfontosabb következtetés, hogy bár a versenyképességi problémák kontinensszerte általánosak az élelmiszeriparban, megoldásukat nem várhatjuk az Európai Uniótól.

Tíz százalék körüli élelmiszer-inflációt várnak
Szabó Márton, a Kopint Tárki vezető kutatója az idei mezőgazdasági kilátásokról szólva kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelés 10-15 százalékos bővülésére számítanak, miközben az ágazati hozzáadott érték 15-20 százalékkal nőhet. A növénytermesztés alaposan meghaladhatja a tavalyi gyenge eredményeket. A felére zuhant kukorica- és gyümölcstermés várhatóan helyreáll, negyedével több a kalászos gabona, de növekedhet a napraforgó- és a repcetermelés is. Az uniós reform áldozatául esett cukorrépából ezzel szemben 2004 terméseredményének már csak az ötöde terem.
A sertéstartási kedv a magas takarmányárak miatt mérséklődik, az agrártárca által összeállított költségcsökkentő intézkedéscsomag legfeljebb enyhíteni képes a gondokat. Nagy kérdés, hogy a májusban megindult termelői áremelkedés elegendő mértékű és elég tartós lesz-e a takarmánydrágulás ellensúlyozásához.
Az alig növekvő lakossági jövedelmek, valamint a magas fogyasztói árak mellett a belföldi élelmiszerpiac az év első felében tovább zsugorodott. Enyhe növekedés legfeljebb az év utolsó hónapjaiban lehetséges. A kutató úgy véli, hogy az agrárexport a tavalyi csúcs után visszaesik, a kiviteli többlet a tavalyi 1,6 milliárd eurótól alaposan el fog maradni. Az új, egyelőre jónak ígérkező terméssel a búza, kukorica, napraforgó és a gyümölcs termelői ára csökkenni fog. A sertés felvásárlási ára a tavalyit meghaladja.
A második félévben az intézet becslése szerint 7 százalékra lassul a drágulás. Az árak tehát ősszel sem csökkennek, de lényegesen már nem is emelkednek. Kivétel a sertéshús, amelynek ára idén márciusig alig emelkedett – egy év alatt mindössze 2,6 százalékot –, de a csaknem megduplázódott takarmányköltségek hatására áprilisban megindultak az árak, és a java még előttünk van. Így 2008 egészére 10 százalék közötti élelmiszer-infláció várható.
Czauner Péter

A világkereskedelem élénkülésének várható üteme 2016/2001. május viszonylatában,
százalékban
2016/2001. május (%)
Búza 116,94
Közönséges gabonák 112,60
Olajos magvak 137,57
Növényi olajok 169,01
Marha- és borjúhús (EU) 156,58
Sertéshús (EU) 147,56
Szárnyashús (EU) 140,00
Vaj 125,97
Sajt 133,90
Sovány tejpor 106,60
Forrás: OECD–FAO