Baktériumháború a tégelyben: meddig áll el a krémünk?

A kozmetikai készítmények többsége a magas víztartalom és az értékes tápanyagok (olajok, vitaminok, fehérjék) miatt ideális környezet a baktériumok és a gombák számára. Míg egy élelmiszernél a romlás jelei – például a szag- vagy színváltozás – gyakran egyértelműek, a kozmetikumoknál a komplex illatanyagok és állagjavítók elfedhetik a bajt, miközben a kórokozók száma már kritikus szintet ér el.

Minderre az európai Safety Gate riasztási rendszer jelentései is rávilágítanak: a kozmetikai termékek következetesen a második helyen állnak a visszahívott árucikkek rangsorában, ahol a tiltott vegyi anyagok mellett a mikrobiológiai kockázat az egyik leggyakoribb riasztási ok. Ez a statisztika ugyanakkor nem a bizalomvesztést, hanem a felügyeleti rendszer szigorát igazolja: a visszahívások éppen azt a célt szolgálják, hogy a kockázatos termékek még azelőtt lekerüljenek a polcokról, hogy bajt okoznának.

Mivel a kozmetikumok gyártása során a szigorú higiéniai protokollok és a folyamatos laboratóriumi kontroll lényegében már az üzemben kiszűri a mikrobiológiai fertőzés lehetőségét, a gyártók számára éppen ezért a legfontosabb kérdés az, hogy a termékük ellenáll-e majd a mindennapi használat során fellépő folyamatos terhelésnek.

A biztonság láthatatlan védőhálója

Az igazi kihívás a felbontás után kezdődik, amikor a levegő, a fürdőszobai pára vagy a közvetlen érintkezés teszi próbára a készítmény önvédelmi képességét. Ezt vizsgálja az úgynevezett Challenge-teszt (tartósítási hatékonysági vizsgálat). Amint azt a Hamilton akkreditált vizsgálólaboratórium szakértői a Laborhíreknek elmondták: a folyamat során tulajdonképpen szimulálják a termék életútját és a lehető legrosszabb forgatókönyveket.

Mesterségesen „megostromolják” a készítményt: meghatározott mennyiségű baktérium- és gombatörzzsel oltják be a krémet, imitálva a mindennapi használat esetlegesen belekerülő szennyeződéseket. Az ezt követő 28 napos „türelmi időszak” során az inkubátorokban dől el a termék sorsa.

A teszt alatt a szakemberek meghatározott időközönként ellenőrzik a mintákat. Nem elég, ha a kórokozók száma stagnál, az igazi biztonságot az jelenti, ha a tartósítási rendszer aktívan pusztítani kezdi a betolakodókat, és a teszt végére veszélytelen szintre szorítja vissza a jelenlétüket. A forgalomba hozatali engedélyt csak azok a termékek kaphatják meg, amelyek a 28. nap végére sikeresen „megtisztították” magukat.

Hogy valóban meddig áll el a krémünk? Pontosan addig, ameddig azt a gyártó szavatolja – de az egyszerű ígéret mögött komoly gyártói figyelem és laboratóriumi méréssorozatok állnak. Ez a szigorú kontroll biztosítja, hogy a baktériumháború a vizsgálati fázisban dőljön el, a tégelyek tartalma pedig a teljes élettartam alatt biztonságos maradjon.