Badacsonyiak: túlzás a zárlat
Badacsonytomaj önkormányzata, a Badacsony-hegy körüli szőlészeti-borászati szakmai szervezetek, valamint az ágazat vállalkozói csúsztatásnak és félreértelmezhetőnek tartják a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Badacsony-hegy zárlatának elrendeléséről szóló közleményét.
A zárlatot a szőlő aranyszínű sárgaság betegség miatt rendelte el a Nébih kedden Badacsony-hegy teljes területére, miután már korábban is volt itt helyi jellegű fertőzés, és az idei minták alapján újabb gócokat azonosítottak.
„A térség szőlészetének-borászatának, turizmusának fejlődésére káros hatású és ebben a formában valótlan a nyilatkozat, ezért azt visszautasítjuk!” – áll a badacsonyiak közleményében.
A közleményben hangsúlyozzák, a vélhetően őshonos betegség az egész országban károsítja a szőlőültetvényeket, az nem kizárólag a Badacsonyi Borvidék problémája.
A betegség a helyiek szerint jó ideje ismert, a szőlész szakma eddig is szorosan együttműködött a Nébih-hel a leküzdéséért. Hangsúlyozzák, hogy a védekezést nehezíti az ültetvények tagoltsága, továbbá a zömmel nem magánkézben lévő, elhanyagolt területeken fellelhető fertőzési gócok, amelyek nem feltétlenül szőlő művelési ágú területek. A hatékony védekezést nehezíti a központi intézkedések hiánya is, például a fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca elleni állami védekezés elégtelensége – áll a közleményben.
Kiemelik azt is, hogy a betegség kizárólag a szőlő, mint növény betegsége, így semmilyen hatással nincs a belőle készülő borra.
A Badacsonytomaj Város Önkormányzata, a Badacsonyi Borvidék Hegyközségi Tanácsa, a Badacsony Borvidéki Borút Egyesület, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Badacsony CÉH Turisztikai Egyesület által jegyzett közlemény szerint kellő pontosítás és hiteles tájékoztatás hiányában a Nébih túlzó és félreérthető közleménye alaptalanul ronthatja a badacsonyi borok megítélését.
A Nébih közleménye szerint: mivel a betegséget (Flavescence dorée, FD) okozó fitoplazma elleni védekezésre nincs megfelelő növényvédőszer, ezért a betegség tüneteit mutató tőkéket ki kell venni és meg kell semmisíteni.
A betegség terjedése nagymértékben csökkenthető a fő okozója, az amerikai szőlőkabóca elleni, megfelelő időben végzett kezelésekkel, ami a fertőzött területen, és az azt 3 kilométer szélességben körülvevő biztonsági zónában kötelező – hívta fel a figyelmet a Nébih.
A további esetleges fertőzési gócok felkutatása érdekében a hatóság 2017-ben növeli a megfigyelt szőlőterületek nagyságát, a mintavételek és a laboratóriumi vizsgálatok számát. Emellett a Nébih folytatja a fitoplazmát terjesztő kabóca jelenlétének és terjedésének előrejelzését, a védekezési felhívások közzétételét.
A hatályos rendelet alapján a szőlőkabóca elleni növényvédőszeres védekezésekhez állami támogatás igényelhető. Hatóság által elrendelt megsemmisítés esetén a hivatásszerű gazdálkodást folytató termelők kártalanításra jogosultak – közölte a Nébih. (MTI)
Kapcsolódó cikkeink
Befejeződött az RSZKF betegséggel fertőzött telepek felszámolása
A ragadós száj-és körömfájás (RSZKF) harmadik és negyedik kitörésével érintett…
Tovább olvasom >Eredményes a védekezés a ragadós száj- és körömfájás betegség ellen
Magyarországon négy szarvasmarha telepen azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)…
Tovább olvasom >Több, mint szórakozás
A fesztiválok régóta messzebb mutatnak egyszerű szórakozási lehetőségnél: közösségi élményt,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Szétzilált piac, bizonytalan jövő – súlyos következményekkel járhat a ragadós száj- és körömfájás-járvány
Miközben a hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megfékezzék a…
Tovább olvasom >Kiderült, melyik a reklámpiac legerősebb hónapja
Továbbra is a november a legerősebb hónap a reklámpiacon –…
Tovább olvasom >A GKI 2-2,5%-os gazdasági növekedést vár 2025-ben
A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2025-re 2-2,5%-os GDP-növekedést prognosztizál, amely a külpiaci…
Tovább olvasom >