Az uniós cukorkvótarendszer meghosszabbítását kezdeményezi Magyarország

Magyarország kezdeményezte hétfőn, hogy az Európai Unióban legalább 2020-ig maradjon fenn a jelenlegi tervek szerint 2015-től megszűnő cukorkvótarendszer – jelentette be az EU-tagországok hétfői mezőgazdasági miniszteri találkozóját követően tartott sajtótájékoztatón a magyar delegációt vezető Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságáért felelős államtitkára.

Mint mondta, a javaslatot, korábbi vagy mostani megnyilatkozások szerint, több mint tíz ország támogatja, köztük például Franciaország és – óvatosabban – Németország is. Néhány tagállam ugyanakkor ellene foglalt állást, így Nagy-Britannia.

A magyar delegáció azt is kérte, hogy a kvótával szabályozott piacon Magyarország számára – amely jelenleg a hazai fogyasztásnak csak a harmadát tudja megtermelni – legyen lehetőség a termelés bővítésére.
A javaslat emellett azt is tartalmazza, hogy a kvótához kapcsolódó minimálár se szűnjön meg,
A kezdeményezés szerint további szakértői tárgyalásokra van szükség a témában, ezt a tagországok tanácsa tudomásul vette – mondta el Czerván György.
Foglalkoztak a mezőgazdasági miniszterek a közös uniós agrárpolitika tervezett reformjával is. Czerván György ebben a vitában üdvözölte, hogy a fiatal gazdálkodók és a kisgazdálkodók helyzetét a tervezet megkülönböztetve kezeli, azonban több javaslatot tett a tervek módosítására, kiegészítésére. Úgy vélte például, hogy a fiatal gazdák esetében a támogatások lehívásának 25 hektáros felső határát emelni kell, hogy a kiosztott összeg a terveknek megfelelően megközelíthesse a közvetlen támogatások 2 százalékát, és életképes gazdaságot hozhassanak létre.

Czerván György a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy különmegbeszélést folytatott a fiatal gazdák európai szövetségének (CEJA) elnökével, Joris Baeckével. Mint mondta, ezen az említettek mellett fontosnak tartották azt is, hogy a különtámogatásokba ne csak a pályakezdő gazdákat vonhassák be, hanem valamennyi fiatal korcsoportba sorolható (40 év alatti) gazdálkodót. Ez Magyarországon is fontos kérdés, mert az érintett réteg aránya eléri a 6-7 százalékot.

A reformmal kapcsolatos felszólalásában a magyar államtitkár üdvözölte, hogy a jövőben a közvetlen kifizetések 10 százaléka a termeléshez kötve adható a gazdáknak. Ezáltal továbbra is lehetőség nyílik az érzékenynek minősített ágazatok támogatására – emelte ki. Hangsúlyozta viszont, hogy az intézkedésnek kellőképpen rugalmasnak kell lennie, hogy a tagállamok figyelembe vehessék nemzeti sajátosságaikat és agrárpolitikai céljaikat.
Kitért Czerván György arra is, hogy a magyar gazdák 87 százalékának többletköltséget okoz, hogy megfeleljenek a megszigorítani tervezett környezetvédelmi kötelezettségeknek. Magyarország szeretné elkerülni, hogy az intézkedések a termelők adminisztratív terheinek növekedését eredményezzék vagy más módon jövedelmük csökkenéséhez vezessenek. Ezért szerinte elfogadhatatlan az az elképzelés, hogy a követelmények sorozatos be nem tartása esetén a gazdálkodók nem csak a 30 százaléknyi zöld támogatástól esnének el, hanem alaptámogatásuk is csökkenne.

Megerősítette az államtitkár azt is, hogy Magyarország egyetért az agrárköltségvetés és a közvetlen támogatások forrásainak jelenlegi szinten tartásával. A méltányosabb támogatáselosztásra, a tagállamok között fennálló aránytalanságok mérséklésére tett javaslatokat is megfelelőnek tartotta. Tisztázni kívánta ugyanakkor, hogy Magyarország esetében miért csökken évről évre a közvetlen támogatás mértéke.

Szerepelt a brüsszeli tanácskozás napirendjén az a jogszabály is, amelynek alapján a jövő év első napjától az EU-tagországokban már csak az új előírásoknak megfelelő ketrecekben tarthatók a tojótyúkok. Az irányelv alkalmazásában problémát okoz, hogy 11 tagállamban 51 millió tyúkot még ma is hagyományos ketrecben nevelnek (köztük Magyarországon körülbelül egymilliót), így ott minden bizonnyal késnek majd a teljes átállással.

Az Európai Bizottság most jelentette be, hogy a késésben lévő gazdák számára hét hónapos átmeneti időszakot javasol, de már az alatt is csak ipari célra (tojáslé vagy tojáspor készítésére) lehet majd használni az új előírásoknak nem megfelelő körülmények között tartott tyúkok tojásait. Czerván György jelezte: Magyarország azt tartotta volna kívánatosnak, hogy a tojásokat továbbra is étkezési célokra is fel lehessen használni.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország bevezetett egy 3 milliárd forintos támogatási rendszert a gazdák átállásának segítésére, ez ma is elérhető.

A vitában több ország megismételte azt az aggodalmát, hogy az új szabályozás átmeneti tojáshiányhoz fog vezetni az EU-ban, aminek az lehet a következménye, hogy unión kívülről olyan tyúkok tojásai érkeznek majd, amelyeket az unióban megkövetelt körülményeknél rosszabbakat biztosító ketrecekben tartanak. (MTI)