Az „ultrafeldolgozott” élelmiszerek túlzott fogyasztása szívbetegséget és bélrákot okozhat

Csábító, de vajon egészséges is?

Az eredmények további bizonyítékokkal támasztják alá a rendkívül feldolgozott élelmiszerek korlátozására és ehelyett a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának előmozdítására irányuló politikákat, hogy világszerte javuljon a közegészségügy. Megerősítik továbbá annak lehetőségét, hogy világszerte újrafogalmazzák az étrendi iránymutatásokat, és a tápanyagalapú ajánlások mellett nagyobb figyelmet fordítsanak az élelmiszerek feldolgozottsági fokára.

Korábban kevés tanulmány értékelte az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a vastagbélrák kockázata közötti összefüggést, és a vizsgálati terv és a mintanagyság korlátai miatt az eredmények vegyesek. Az első tanulmányban a kutatók az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása és a vastagbélrák kockázata közötti összefüggést vizsgálták amerikai felnőttek körében. Eredményeik három, amerikai egészségügyi szakemberek (46 341 férfi és 159 907 nő) körében végzett vizsgálaton alapulnak, akiknek táplálkozását négyévente értékelték étkezési gyakorisági kérdőívek segítségével. Az élelmiszereket a feldolgozás mértéke szerint csoportosították, és 24-28 év alatt mérték a vastagbélrák előfordulási arányát, figyelembe véve az egészségügyi és életmódbeli tényezőket.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek teljes fogyasztása és a nőknél a vastagbélrák kockázata között nem volt összefüggés. Ugyanakkor a hús/baromfi/halászlé alapú készételek és a cukorral édesített italok magasabb fogyasztása a férfiaknál – és a kész/melegített vegyes ételek fogyasztása a nőknél – összefüggésbe hozható volt a vastagbélrák megnövekedett kockázatával.

Egy külön tanulmányban a kutatók két, a halálozással kapcsolatos élelmiszer-osztályozási rendszert elemeztek, az Élelmiszer-szabványügyi Hivatal tápanyagprofil-rendszerét (FSAm-NPS), amelyből a csomagolás elején található színkódolt Nutri-Score címke származik, valamint a NOVA-skálát, amely az élelmiszer-feldolgozás mértékét értékeli.

Eredményeik a szívbetegségek és a rák genetikai és környezeti kockázati tényezőit vizsgáló Moli-sani tanulmány 22 895 olasz felnőtt (átlagéletkor 55 év; 48% férfiak) adatain alapulnak. Az elfogyasztott ételek és italok mennyiségét és minőségét egyaránt értékelték, és 14 éven keresztül (2005-2019) mérték a halálozást, figyelembe véve az alapbetegségeket.

A magasabb fokú élelmiszer-feldolgozás a szegényes táplálkozással összefüggő többlethalálozási kockázat jelentős részét magyarázta. Ezzel szemben az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása még az étrend rossz táplálkozási minőségének figyelembevétele után is összefüggésbe hozható maradt a halálozással.

Mindkét vizsgálat megfigyeléses, tehát nem tudják megállapítani az okot, és a korlátok közé tartozik annak lehetősége, hogy a kockázatok egy része más, nem mért (zavaró) tényezőknek tudható be. Mindazonáltal mindkét vizsgálatban az étrend minőségének megbízható markereit használták. Figyelembe vették a jól ismert kockázati tényezőket, és az eredmények alátámasztják azokat a más kutatásokat, amelyek a magas feldolgozottságú élelmiszereket a rossz egészségi állapottal hozzák összefüggésbe.

Ezért az általános pozitív megoldás magában foglalja a friss és minimálisan feldolgozott élelmiszerek kínálatának elérhetővé, vonzóvá és megfizethetővé tételét.

Az élelmiszereket a tápanyag-összetételük és a feldolgozás mértéke jellemzi, ami döntő fontosságú az élelmiszerek általános egészségügyi potenciáljának meghatározásához. Ezért ennek feltüntetése a címkéken segítené a fogyasztókat abban, hogy tudatosabban válasszanak. Ezek az eredményei annak az olaszországi tanulmánynak, amelyet a Pozzilli-i IRCCS Neuromed epidemiológiai és megelőzési osztálya készített a Varese-i és Comói Insubria Egyetemmel, a Cataniai Egyetemmel és a nápolyi Mediterranea Cardiocentroval együttműködésben.

A kutatók 12 éven át követték a Moli-sani tanulmányban részt vevő több mint 22 000 embert, figyelemmel kísérték egészségi állapotukat, és azt összefüggésbe hozták az étkezési szokásokkal, figyelembe véve mind az étrend tápanyag-összetételét, mind az élelmiszer-feldolgozás mértékét.

„Eredményeink –- mondja Marialaura Bonaccio, a Pozzilli-i IRCCS Neuromed epidemiológiai és megelőzési osztályának epidemiológusa, a tanulmány első szerzője – megerősítik, hogy mind a tápanyagszegény, mind az ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztása egymástól függetlenül növeli a halálozási kockázatot, különösen a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Amikor azonban az étrend általános tápanyag-összetételét és a feldolgozás mértékét is figyelembe vettük, kiderült, hogy az utóbbi szempont a legfontosabb a halálozási kockázat meghatározásában.

Elmagyarázza, hogy a Nutri-Score által egészségtelennek minősített élelmiszerek több mint 80%-a egyben ultrafeldolgozott is.

„Ez arra utal, hogy a megnövekedett halálozási kockázat nem közvetlenül egyes termékek rossz táplálkozási minőségének köszönhető, hanem inkább annak, hogy ezek az élelmiszerek többnyire ultrafeldolgozottak. Becslések szerint a világon minden ötödik haláleset az egészségtelen táplálkozás miatt következik be, ami összesen 11 millió halálesetet jelent évente– emlékeztet Augusto Di Castelnuovo, a nápolyi Mediterrán Szívcentrum kutatója – Ezért az étkezési szokások javítása világszerte a közegészségügyi szervek és a kormányok prioritási listájának élén áll.” – tette hozzá.

Az emberek egészségesebb élelmiszer-választásának elősegítésére tett javaslat a kereskedelmi termékek csomagolás előtti címkézési rendszerének alkalmazása. Az egyes európai országokban – például Franciaországban és Spanyolországban – már önkéntes alapon alkalmazott csomagolás előtti címkézést az Európai Bizottság most vizsgálja, hogy harmonizált és kötelező tápértékjelölési rendszert fogadjon el valamennyi tagállamban. A tápanyag-összetétel azonban nem az egyetlen tényező, amelyet figyelembe kell venni, amikor az étrend és az egészség közötti összefüggéseket vizsgáljuk.

A NOVA kifejezetten azonosítja az úgynevezett ultrafeldolgozott élelmiszereket, azaz azokat az élelmiszereket, amelyek részben vagy egészben olyan anyagok felhasználásával készültek, amelyeket a konyhában nem szokásosan használnak (hidrolizált fehérjék, maltodextrinek, hidrogénezett zsírok stb.), és amelyek általában különböző adalékanyagokat, például színezékeket, tartósítószereket, antioxidánsokat, csomósodásgátlókat, ízfokozókat és édesítőszereket tartalmaznak.

Ebbe a kategóriába tartoznak a szokásos gyanúsítottak: cukrozott és szénsavas italok, előrecsomagolt pékáruk és kenhető termékek. De a látszólag ártatlan termékeket is ultrafeldolgozottnak kell tekinteni. Ilyen a péksütemény, egyes reggelizőpelyhek, kekszek és a gyümölcsjoghurtok esete.

Elizabeth Green / foodingredientsfirst.com