Az új fogyasztói trendek meghatározzák az élelmiszeripar fejlődési irányait, átrendezik az élelmiszerpiacot
Az új fogyasztói trendek, mint az alternatív étrendek és a készételek iránti kereslet növekedése, illetve a geopoltikai és a klímahelyzet fokozódása erőteljesen meghatározzák a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődési irányait, átrendezik az élelmiszerpiacot. Mindezekre új megoldásokat kell találni, amelynek megvalósításában kiemelt szerepe van a motivált és tudásorientált fiatal agrárszakembereknek, a K&H a fenntartható agráriumért díj ezért kilencedik alkalommal ismerte el munkájukat. Az idei nyertesek olyan kutatási területekkel foglalkoznak, mint a tápanyag-visszapótlási technológiák a növénytermesztésben, a fenntartható vízgazdálkodás vagy a növényi alapú antibiotikumok alkalmazása az állattenyésztésben.
Tovább fokozódik a klíma-nyomás az agráriumon. A Hungaromet adatai alapján 2023 volt a legmelegebb év 1901 óta, a Copernicus európai űrprogram adatai szerint pedig az első olyan év, amikor minden nap legalább 1°C-kal melegebb volt, mint az iparosodás előtti időszakban. Emellett az idén életbe lépett ESG-törvény is már konkrét elvárásokat fogalmaz meg a vállalatokkal szemben. Mindezek erősítik az agrárium elmozdulását a klímabarát, ellenálló növényfajták termesztése felé, míg az állattenyésztésben az olyan digitális megoldások kerülhetnek előtérbe, mint a precíziós vagy adatalapú állattartás, ami a biológiai hatékonyságot növelheti a genetika vagy a takarmányozás kapcsán.
„Az újabb és újabb konfliktusok már hosszú távú megoldásokat, változásokat kívánnak az ágazattól. Akadozik az ellátási lánc és számos területen csökken az élelmezés-biztonság, aminek következtében az élelmiszer egyre inkább stratégiai termékké válik. Ebből adódóan előtérbe kerülnek az élelmiszer-autonómiára, az önellátásra irányuló törekvések”
– mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője.
Mindezek mellett a fogyasztói szokásokban is új trendek jelentek meg, amik lépésre kényszerítik a szektort, jelentősen befolyásolják az állattenyésztést és az élelmiszeripari választékot, valamint az alapanyagellátásban is változásokat indukál. A vásárlók egyre tájékozottabbak, aktívabban támogatják az egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozást, különösen Nyugat-Európában pedig már keresik az alacsony ökológiai lábnyomú élelmiszereket. Az alternatív étrendek és fehérjeforrások, mint például a növényi alapú húspótlók népszerűsége is nő, a felgyorsult városi életmód pedig a kész- és gyorséttermi ételek iránti keresletet növeli.
„A jövő mezőgazdaságának megvalósításában a fiatal, fenntarthatóságra, digitalizációra, innovációkra nyitott agrárszakembereknek van meghatározó szerepe. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ezért azokat a felsőoktatási hallgatókat értékeli és támogatja, akik kutatómunkájukkal új, innovatív szemlélettel és megoldásokkal adhatnak lendületet a szektornak. Az idei nyertes pályamunkák alapján azt látjuk, hogy jelenleg a fenntartható vízgazdálkodás foglalkoztatja leginkább a hallgatókat, de emellett olyan területeket is kutatnak, mint a tápanyag-visszapótlási technológiák a növénytermesztésben vagy a növényi antibiotikumot alkalmazásának lehetősége az állattenyésztésben” – mondta el a szakértő.
A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját az Állatorvostudományi Egyetem kapta, mint a legtöbb nyertes pályázót indító intézmény.
Idei díjazottak
PhD kategória nyertesei
1. helyezett – Fierpasz Ádám
Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar
Automatizált műholdas távérzékelés alapú vízmonitoring rendszer a precíziós vízgazdálkodásért
2. helyezett – Dobai András
Miskolci Egyetem, Műszaki Föld és Környezettudományi Kar
Az agráriumot károsan érintő szélsőséges csapadékeseményekhez kapcsolódó talajdegradáció elleni térképezési és védekezési módszertan innovatív fejlesztése egy választott mintaterületen
3. helyezett – Nagypál Virág
Szegedi Tudományegyetem, Környezettudományi Doktori Iskola
A vízlábnyom és a vízhasználati hatékonyság vizsgálata fejőházakban
mesterképzés kategória nyertesei
4. helyezett – Szabó Ábel
Állatorvostudományi Egyetem
Növényi alapú antibiotikum alternatívák in vivo hatékonyságának meghatározása házityúk szalmonellózisa esetén
5. helyezett – Huber Fanni Sára
Állatorvostudományi Egyetem
A kurkumin acetamipriddel szembeni védő hatásainak vizsgálata mézelő méhekben
6. helyezett – Pitz András
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kaposvári Campus
Különböző tápanyag visszapótlási technológiák hatása a kukorica fejlődésére és hozamára
alapképzés kategróia nyertesei
Balogh Levente
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Környezetmérnök, Építőmérnök
Öntözési vízkészlet biztosításának lehetőségei az Ős-Maros hordalékkúpon
Hajgató Anna
Pannon Egyetem, Mérnöki Kar
A vízbázis nitrátszennyezettségének csökkentése innovatív bioelektrokémiai rendszerekben
Kapcsolódó cikkeink
Olcsóbb lett a gyümölcsjoghurt, de elszállt a narancslé ára
Egy év alatt 7 százalékkal drágultak a gyermekek által gyakran…
Tovább olvasom >K&H: félénkebbek a középkorú magyarok, hiába a nagyobb jövedelem
Évtizedes távlatban fokozatos növekedést mutat a középkorúak jövedelme, az elmúlt…
Tovább olvasom >Megújult a debreceni Auchan áruház
A jövőben megújult formában várja a vásárlókat a debreceniek egyik…
Tovább olvasom >További cikkeink
Miért dugulnak be sorra a csomagautomata szolgáltatók? Ez az adat rámutat az okokra
Egyre népszerűbbek a csomagautomaták: idén már a webshopok közel háromnegyede…
Tovább olvasom >30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra
A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és…
Tovább olvasom >Fenntarthatóság és egészség: a növényi alapú tejtermékek térhódítása Magyarországon
Az elmúlt években a növényi alapú tejtermék-alternatívák nemcsak globálisan, hanem…
Tovább olvasom >