Az új fogyasztói trendek meghatározzák az élelmiszeripar fejlődési irányait, átrendezik az élelmiszerpiacot
Az új fogyasztói trendek, mint az alternatív étrendek és a készételek iránti kereslet növekedése, illetve a geopoltikai és a klímahelyzet fokozódása erőteljesen meghatározzák a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődési irányait, átrendezik az élelmiszerpiacot. Mindezekre új megoldásokat kell találni, amelynek megvalósításában kiemelt szerepe van a motivált és tudásorientált fiatal agrárszakembereknek, a K&H a fenntartható agráriumért díj ezért kilencedik alkalommal ismerte el munkájukat. Az idei nyertesek olyan kutatási területekkel foglalkoznak, mint a tápanyag-visszapótlási technológiák a növénytermesztésben, a fenntartható vízgazdálkodás vagy a növényi alapú antibiotikumok alkalmazása az állattenyésztésben.

A klímahelyzet mellett a geopolitika is erőteljesen alakítja a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést
Tovább fokozódik a klíma-nyomás az agráriumon. A Hungaromet adatai alapján 2023 volt a legmelegebb év 1901 óta, a Copernicus európai űrprogram adatai szerint pedig az első olyan év, amikor minden nap legalább 1°C-kal melegebb volt, mint az iparosodás előtti időszakban. Emellett az idén életbe lépett ESG-törvény is már konkrét elvárásokat fogalmaz meg a vállalatokkal szemben. Mindezek erősítik az agrárium elmozdulását a klímabarát, ellenálló növényfajták termesztése felé, míg az állattenyésztésben az olyan digitális megoldások kerülhetnek előtérbe, mint a precíziós vagy adatalapú állattartás, ami a biológiai hatékonyságot növelheti a genetika vagy a takarmányozás kapcsán.
„Az újabb és újabb konfliktusok már hosszú távú megoldásokat, változásokat kívánnak az ágazattól. Akadozik az ellátási lánc és számos területen csökken az élelmezés-biztonság, aminek következtében az élelmiszer egyre inkább stratégiai termékké válik. Ebből adódóan előtérbe kerülnek az élelmiszer-autonómiára, az önellátásra irányuló törekvések”
– mondta el Demeter Zoltán, a K&H Agrárüzletágának vezetője.
Mindezek mellett a fogyasztói szokásokban is új trendek jelentek meg, amik lépésre kényszerítik a szektort, jelentősen befolyásolják az állattenyésztést és az élelmiszeripari választékot, valamint az alapanyagellátásban is változásokat indukál. A vásárlók egyre tájékozottabbak, aktívabban támogatják az egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozást, különösen Nyugat-Európában pedig már keresik az alacsony ökológiai lábnyomú élelmiszereket. Az alternatív étrendek és fehérjeforrások, mint például a növényi alapú húspótlók népszerűsége is nő, a felgyorsult városi életmód pedig a kész- és gyorséttermi ételek iránti keresletet növeli.
„A jövő mezőgazdaságának megvalósításában a fiatal, fenntarthatóságra, digitalizációra, innovációkra nyitott agrárszakembereknek van meghatározó szerepe. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ezért azokat a felsőoktatási hallgatókat értékeli és támogatja, akik kutatómunkájukkal új, innovatív szemlélettel és megoldásokkal adhatnak lendületet a szektornak. Az idei nyertes pályamunkák alapján azt látjuk, hogy jelenleg a fenntartható vízgazdálkodás foglalkoztatja leginkább a hallgatókat, de emellett olyan területeket is kutatnak, mint a tápanyag-visszapótlási technológiák a növénytermesztésben vagy a növényi antibiotikumot alkalmazásának lehetősége az állattenyésztésben” – mondta el a szakértő.
A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat intézményi különdíját az Állatorvostudományi Egyetem kapta, mint a legtöbb nyertes pályázót indító intézmény.
Idei díjazottak
PhD kategória nyertesei
1. helyezett – Fierpasz Ádám
Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar
Automatizált műholdas távérzékelés alapú vízmonitoring rendszer a precíziós vízgazdálkodásért
2. helyezett – Dobai András
Miskolci Egyetem, Műszaki Föld és Környezettudományi Kar
Az agráriumot károsan érintő szélsőséges csapadékeseményekhez kapcsolódó talajdegradáció elleni térképezési és védekezési módszertan innovatív fejlesztése egy választott mintaterületen
3. helyezett – Nagypál Virág
Szegedi Tudományegyetem, Környezettudományi Doktori Iskola
A vízlábnyom és a vízhasználati hatékonyság vizsgálata fejőházakban
mesterképzés kategória nyertesei
4. helyezett – Szabó Ábel
Állatorvostudományi Egyetem
Növényi alapú antibiotikum alternatívák in vivo hatékonyságának meghatározása házityúk szalmonellózisa esetén
5. helyezett – Huber Fanni Sára
Állatorvostudományi Egyetem
A kurkumin acetamipriddel szembeni védő hatásainak vizsgálata mézelő méhekben
6. helyezett – Pitz András
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Kaposvári Campus
Különböző tápanyag visszapótlási technológiák hatása a kukorica fejlődésére és hozamára
alapképzés kategróia nyertesei
Balogh Levente
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Környezetmérnök, Építőmérnök
Öntözési vízkészlet biztosításának lehetőségei az Ős-Maros hordalékkúpon
Hajgató Anna
Pannon Egyetem, Mérnöki Kar
A vízbázis nitrátszennyezettségének csökkentése innovatív bioelektrokémiai rendszerekben
Kapcsolódó cikkeink
K&H Elemzői kommentár: Élbolyban a forint
A forint, a lengyel zloty és a cseh korona a…
Tovább olvasom >K&H: összefogás a fővárossal a klímasemlegesség jegyében
Budapest Főváros és a K&H Bank aláírta azt az együttműködési…
Tovább olvasom >Nem a piac vezérli elsősorban a zöld vállalati döntéseket itthon
A hazai vállalatok fenntarthatósági stratégiáit és beruházásait legerősebben nem piaci…
Tovább olvasom >További cikkeink
GKI elemzés: Miért élnek szűkösebben a magyar háztartások, mint bárki más az EU-ban?
Képzeljük el, hogy minden uniós ország lakói egy nagy áruházban…
Tovább olvasom >KSH: az ipari termelői árak 2025. májusban az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődtek, az egy évvel korábbihoz képest átlagosan 6,9 százalékkal növekedtek
2025 májusában az ipari termelői árak átlagosan 6,9 százalékkal meghaladták…
Tovább olvasom >A fogyasztás húzza a gazdaságot
Az Egyensúly Intézet friss előrejelzése szerint a magyar gazdaság idei…
Tovább olvasom >