Az óvatos fogyasztás visszafogja a kiskereskedői áremelést
A mezőgazdasági nyersanyagárak két éve nem látott mértékű növekedése tornászta fel a kiskereskedelmi árakat. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az élelmiszerek fogyasztói átlagára 8,6, a dohány és szeszes italokkal együtt 6,3 százalékkal nőttek az előző év márciusához képest.
Az adatokból kitűnik, hogy az év elejétől is drámaian emelkedett a mezőgazdasági nyersanyagok termelői ára, ehhez képest jóval visszafogottabban nőttek a feldolgozóipari átadási árak, és még ennél is enyhébb volt az árváltozás mértéke a kiskereskedelmi árak esetében. Ez azzal magyarázható, hogy a hazai vásárlók rendkívül óvatosak, és a legkisebb drágulásra is visszafogják a költéseiket, így csökken a kiskereskedelmi forgalom, vagyis a látványos nyersanyagár-emelkedés ellenére csak nagyon szerényen növelhették áraikat a kereskedők. Az árak alakulásában az a körülmény is markánsan szerepet játszott, hogy a recesszióból éppen kilábaló ágazatban az egymással versenyző nagy áruházláncok, ameddig csak lehet, visszanyomják a fogyasztói áraikat – mondja Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
A KSH adatai szerint az év elején a mezőgazdasági növényi alapanyagok ára összességében 42 százalékkal ugrott meg az előző év azonos időszakához képest – ezen belül a gabonafélék ára a 2008-as élelmiszerár-robbanáshoz hasonló mértékben, 80 százalékkal szökött följebb – míg a feldolgozóipar átadási árai csak hét százalék körül nőttek az év elején, míg a kiskereskedelmi árak (szeszes italokat is magába foglaló) indexe februárban 5,5, majd márciusban 6,3 százalékpontos emelkedést mutatott. A teljes élelmiszer-palettán a legkirívóbb áremelkedést a burgonya, a liszt, a cukor és az étolaj produkálta. A krumpli esetében az alacsony tavalyi bázis tehet a nagymértékű drágulásról, a cukor tekintetében spekuláció áll a háttérben, legalábbis az agrártárca már korábban kifejezésre juttatta ezt a véleményét. (Úgy tudni, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter vizsgálatot is indított a kérdés tisztázására.)
Jóval kevésbé nőtt ellenben a szeszes italok ára. Kiskereskedelmi vélemények szerint a kereskedők és gyártók egyaránt alig merik emelni az árakat, mivel így is beragadt a termékkör forgalma. Ugyanakkor február óta mintegy két százalékkal esett a dohánytermékek ára.Mint azt korábban megírtuk, a nagy dohánygyártók időközben a 2004-re emlékeztető mértékű árháborúba kezdtek, és ez tornászta lejjebb a termékkör forgalmát.
Kiskereskedői vélekedések szerint a piacon egyelőre nem igazán érződik a személyi jövedelemadó változásának hatása. Ugyan az egykulcsos adórendszerben elvileg a tehetősebbeknek több elkölthető pénzük maradt, ám szakmai körök szerint ezt a többletet az év elején az üzemanyagár-emelkedés nagyrészt elvihette – írja a Népszabadság Online.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
KSH: az ipari termelés 7,2 százalékkal csökkent szeptemberben
2024 szeptemberében az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4…
Tovább olvasom >A dolgozó fiatalok többsége fizetésemelésre számít
Saját fizetésük alakulását tekintve a dolgozó fiatalok többsége, 75 százaléka…
Tovább olvasom >Banai Péter Benő: jövőre a magyar gazdaság 3 százalék fölött növekedhet
Jövőre a magyar gazdaság, a gazdasági semlegesség értékelvű politikájára támaszkodva…
Tovább olvasom >