Az Országos Kereskedelmi Szövetség javaslatot készít az árréscsökkentés kivezetésére

A közlemény szerint az OKSZ az objektív helyzetértékelés érdekében a javaslatok kidolgozásával külső gazdasági tanácsadó társaságot bízott meg. A végső javaslatok a versenyjogi szabályozás figyelembevételével készülnek el.

A szövetség emlékeztetett:

Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint ez a bizonytalanság már önmagában is elegendő ahhoz, hogy zavarokat okozzon a fogyasztók, a kiskereskedelem szereplői és a beszállítók körében.

Az árrésstop már eddig is erőteljesen torzította a piaci viszonyokat, így figyelni kell arra, hogy kivezetése a kormány, a beszállítók, a kiskereskedelem és a vásárlók szempontjából is zökkenőmentes legyen – emelte ki.

Az árrésstop be tudta tölteni a neki szánt szerepét, de kereskedelmi láncoknak ez a hozzájárulása a magyar családok terheinek csökkentéséhez május 31-e után már nem fenntartható, mert a beszállító partnerektől folyamatosan érkeznek az áremelési igények – hangsúlyozta az OKSZ.

A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van. Ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak lassan állíthatók helyre.

A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer-kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők a forgalmuk csökkenésével szembesülnek, jelentős részük készül üzletet bezárni, ami tovább növeli az ellátásbiztonsági problémákat.

Magyarországon csak tavaly 1279 élelmiszer jellegű kiskereskedés szűnt meg, több mint 400 településen semmilyen bolt nincs, további többszáz településen egyetlen kisbolt működik olyan korlátozott árukészlettel, ami nem alkalmas egy nagybevásárlás lebonyolítására – jelezték.

Az OKSZ a többi között ezeket a megfontolásokat figyelembe véve juttatja el az árrésstop május 31-i kivezetésével kapcsolatos veszteség-minimalizáló javaslatokat a kormánynak – írták a közleményben.