Az Országos Kereskedelmi Szövetség javaslatokat dolgozott ki az árréscsökkentést célzó intézkedések kivezetéséről

Az OKSZ kvalitatív és kvantitatív módszertanra épülő hatástanulmány elkészítésével bízta meg a GKI-t, amely komplex módon értékeli az intézkedés bevezetésének piaci és makrogazdasági hatásait. A tanulmányt az OKSZ a Kormány rendelkezésére bocsájtotta, és a saját honlapján is elérhetővé tette. (http://oksz.hu/arresstop)

A javaslatok bemutatása előtt fontos leszögezni, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium állításaival ellentétben az OKSZ soha nem állította, hogy az árrésstop ne csökkentené a közvetlenül érintett termékek végső fogyasztói árát, vagy ne lenne direkt hatással az inflációra. A GKI tanulmány ezzel szemben alátámasztja, hogy az intézkedés olyan mellékhatásokkal jár, amelyek nem jók a vásárlóknak sem, rontják a GDP növekedés esélyeit, és általában is ellentétesek a nemzetgazdaság hosszú távú érdekeivel. Minél tovább marad fenn a rendszer, annál erősebben jelentkeznek ezek a mellékhatások.

Az árrésstop szabályozás fenntartása a következő kockázatokat rejti magában:

• A nagy láncok csökkenő árai miatt az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb szereplők 18 százaléka készül üzletet/üzleteket bezárni, ami tovább rontja az ellátásbiztonságot. Magyarországon 400 településen nincs élelmiszer bolt, további több száz településen nem lehet egy nagybevásárlást elvégezni. A KSH adatai szerint 2024-ben Magyarországon 1279 élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi egység húzta le a rolót, ami az OKSZ szerint nem nevezhető sikernek, és ez a szám 2025-ben még növekedhet is.
• A kiskereskedelem beruházási képessége csökken, ami visszaüt a vásárlókra, romlik, vagy nem javul a kiszolgálás minősége, és csökken a kiskereskedelemben foglalkoztatottak száma, ezen kívül nemzetgazdasági szinten sem támogatja a fejlesztéseket.
• A termékpályák torzulnak, aminek importnövelő hatása van, ez mérsékelheti az élelmiszeripar kibocsátását, a nettó exportot, és ezen keresztül a GDP csökkenésével jár. Ezek a torzulások csak évek alatt állíthatók helyre.
• A működési veszteséget eredményező forgalmazás a fejlesztési, beruházási források elapadáshoz vezet, ezen keresztül nem segít a területi ellátási bizonytalanságok feloldásában és rontja a fogyasztói élményt.
• Az érintett termékek adminisztratív árazása azzal a következménnyel jár, hogy ellátási lánc szinten a korábbi piaci alapú árképzés feltételei megszűntek, így minden érintett gazdasági szereplőt – egy egyébként a termelésben szerepet játszó alapanyagokat érintő inflációs környezetben – veszteség ér. Az árszabályozás jelenlegi formájában a gazdasági növekedés vonatkozásban kontraproduktív.
• Az árszabályozás rendszere ellehetetleníti a beszállítói-kereskedői kapcsolatban a korábban piaci logika alapján zajló egyeztetéseket, megakasztja a működő piaci mechanizmusokat.
• Az érintett élelmiszerek alacsony árrugalmassága miatt nem jelentkezik érdemi többletfogyasztás. A meglepetésszerű, rögtönzött árintézkedések, illetve ezek kommunikációja a vállalkozói szektorban inkább a bizalmatlanságot hozzák felszínre, ezek pedig az inflációs várakozásokat erősítik.

Összességében elmondható, hogy az árrésstop elfedi az ellátási láncokon belül növekvő feszültségeket, rontja a fogyasztói élményt, a minőséget, és hátrányosan hat a nemzetgazdaság egészére.

Az OKSZ mindezt szem előtt tartva továbbra is azt szorgalmazza, hogy az árréstopnak az eredeti terveknek és a jelenleg hatályos jogszabálynak megfelelő módon május végén legyen vége. Az OKSZ ugyanakkor nem csak azzal bízta meg a GKI-t, hogy mérje fel az árrésstop gazdasági és egyéb hatásait, hanem arra az esetre is kért alternatív javaslatokat, ha a kormány az árrendszer eddig elfedett feszültségei miatt az óvatos kivezetés mellett döntene.   

Javaslatok:

1.  A negatív hatások és további károk elkerülése érdekében az élelmiszer árrésstop szabályozás 2025. május 31-én kerüljön kivezetésre.

2. Önkéntes vállalás alapján az árrésstopban érintett élelmiszer-termékkategóriák belépőáras (adott kategória legolcsóbb) termékének árrését maximum 10%-ban korlátozzák a kereskedők 2025.08.31-ig bezárólag. Ez a megoldás épp a legérzékenyebb társadalmi csoportoknak képes segítséget nyújtani úgy, hogy minden érintett termékkategória képviseltetné magát.

3. Fokozatos kivezetés:

• 2025. június 1-jével az első 10 legnagyobb forgalmú termékkategória kerül kivezetésre,
• 2025. július-1-jével a második 10 legnagyobb forgalmú termékkategória kerül kivezetésre,
• 2025. augusztus 1-jével a fennmaradó termékkategóriák kerülnek kivezetésre az árrésstop hatálya alól

A javaslatokat a versenyjogi szabályozás maximális figyelembevételével dolgozta ki a GKI. Az OKSZ továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a tisztességes piaci verseny eszközeivel támogassa a magyar családokat, és ezáltal élénkítse a háztartások fogyasztását, ami napjainkban a GDP legfontosabb motorja.