Az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek a magyar gyümölcs tájfajták napja alkalmából
Fát olts, ne másokat! címmel az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek márciusban és áprilisban a magyar gyümölcs tájfajták napjához kapcsolódóan; az eseményeken bárki megismerkedhet a faoltás gyakorlatával – tájékoztatta az esemény kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-t pénteken.

A magyar fajták megőrzése természetes módon járul hozzá a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer ellátásbiztonság javításához (Fotó: Pixabay)
A gyümölcsoltás hagyománya generációkon átívelő tudást hordoz, amelyet érdemes megőrizni és továbbadni. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság és a Klímapolitikai Intézet a magyar gyümölcs tájfajták napjához illeszkedő Fát olts, ne másokat! elnevezésű kampánya – közölték. A Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság, valamint az MCC Klímapolitikai Intézet kezdeményezésére az Agrárminisztérium 2024-ben hívta életre a Magyar gyümölcs tájfajták napját. A jeles napot Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, március 25-én tartják, azzal a céllal, hogy a hazai őshonos gyümölcsfajták termesztésének fontosságára hívják fel a figyelmet.
Idén a jeles nap alkalmából az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek
Március 21-én Felsőtárkányban a Nyugati Kapu Látogató- és Oktatóközpontban, március 22-én Tiszakürtön, a Tiszakürti Arborétumban és a kecskeméti Természet Háza Látogatóközpontban, március 25-én Budapesten, az MCC-Klímapolitikai Intézet székhelyén, március 29-én a debreceni Demki Csapókerti Közösségi Házban, Mátrafüreden, a Harkály Házban, április 5-én Szatymazon, a Kurgán Természtvédelmi Bemutatóhelyen, valamint Bugacon a Puszta Kapuja Információs Központban várják az érdeklődőket. Az eseményeken a résztvevők egy előadást követően személyesen próbálhatják ki a faoltás módszerét. Az oltványokat mindenki hazaviheti, és a saját kertjében nevelheti tovább – írták.
A tájékoztató szerint a magyar tájfajták megőrzése nemcsak kulturális és étkezési, de a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunk szempontjából is kulcskérdés
A régi magyar gyümölcsfajtákat évszázadok óta termesztik Magyarországon, azok jól alkalmazkodtak az egyes tájegységek mikroklímájához, így sokkal ellenállóbbak az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárással és a különböző betegségekkel szemben. A magyar fajták megőrzése természetes módon járul hozzá a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer ellátásbiztonság javításához – hívják fel a figyelmet. Jelenleg mintegy 80 államilag elismert gyümölcs tájfajtát tartanak számon Magyarországon. Egyes régi fajták széles körben elterjedtek, mások teljesen kiszorultak a termesztésből, megőrzésükben az állam és önkéntesek egyaránt kiveszik a részüket – áll a közleményben.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
Változás a növényvédő szerek piacán
A felhasználható hatóanyagok száma egyre jobban szűkül, azonban 2 egyszerű…
Tovább olvasom >Az élelmiszer-szuverenitás nemzetbiztonsági kérdés
Az elmúlt évek kihívásai világszerte megmutatták, hogy a jó minőségű…
Tovább olvasom >Megkezdődött a szüret a Dél-Balatonon
A legkorábbi érésű szőlőfajta, a Csabagyöngye szedésével szerdán megkezdődött az…
Tovább olvasom >További cikkeink
MBH-elemzés: A vártnál jobb GDP adatokat közölt a KSH
2025 második negyedévében a KSH által közzétett GDP adatok az…
Tovább olvasom >Forró augusztusban bíznak a sörgyártók
A tavalyi közel három százalékos növekedést követően az idei első…
Tovább olvasom >Gulyás Gergely: kiterjeszti a kormány a kistelepülési élelmiszerüzletek támogatási programját
Kiterjeszti a kormány az 5000 fő alatti településeken indult élelmiszerüzlet-támogatási…
Tovább olvasom >