Az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek a magyar gyümölcs tájfajták napja alkalmából
Fát olts, ne másokat! címmel az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek márciusban és áprilisban a magyar gyümölcs tájfajták napjához kapcsolódóan; az eseményeken bárki megismerkedhet a faoltás gyakorlatával – tájékoztatta az esemény kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-t pénteken.

A magyar fajták megőrzése természetes módon járul hozzá a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer ellátásbiztonság javításához (Fotó: Pixabay)
A gyümölcsoltás hagyománya generációkon átívelő tudást hordoz, amelyet érdemes megőrizni és továbbadni. Erre hívja fel a figyelmet a Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság és a Klímapolitikai Intézet a magyar gyümölcs tájfajták napjához illeszkedő Fát olts, ne másokat! elnevezésű kampánya – közölték. A Magyar Környezetgazdálkodási és Vidékfejlesztési Társaság, valamint az MCC Klímapolitikai Intézet kezdeményezésére az Agrárminisztérium 2024-ben hívta életre a Magyar gyümölcs tájfajták napját. A jeles napot Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, március 25-én tartják, azzal a céllal, hogy a hazai őshonos gyümölcsfajták termesztésének fontosságára hívják fel a figyelmet.
Idén a jeles nap alkalmából az ország több pontján gyümölcsoltó napot szerveznek
Március 21-én Felsőtárkányban a Nyugati Kapu Látogató- és Oktatóközpontban, március 22-én Tiszakürtön, a Tiszakürti Arborétumban és a kecskeméti Természet Háza Látogatóközpontban, március 25-én Budapesten, az MCC-Klímapolitikai Intézet székhelyén, március 29-én a debreceni Demki Csapókerti Közösségi Házban, Mátrafüreden, a Harkály Házban, április 5-én Szatymazon, a Kurgán Természtvédelmi Bemutatóhelyen, valamint Bugacon a Puszta Kapuja Információs Központban várják az érdeklődőket. Az eseményeken a résztvevők egy előadást követően személyesen próbálhatják ki a faoltás módszerét. Az oltványokat mindenki hazaviheti, és a saját kertjében nevelheti tovább – írták.
A tájékoztató szerint a magyar tájfajták megőrzése nemcsak kulturális és étkezési, de a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásunk szempontjából is kulcskérdés
A régi magyar gyümölcsfajtákat évszázadok óta termesztik Magyarországon, azok jól alkalmazkodtak az egyes tájegységek mikroklímájához, így sokkal ellenállóbbak az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárással és a különböző betegségekkel szemben. A magyar fajták megőrzése természetes módon járul hozzá a fenntartható mezőgazdasághoz és az élelmiszer ellátásbiztonság javításához – hívják fel a figyelmet. Jelenleg mintegy 80 államilag elismert gyümölcs tájfajtát tartanak számon Magyarországon. Egyes régi fajták széles körben elterjedtek, mások teljesen kiszorultak a termesztésből, megőrzésükben az állam és önkéntesek egyaránt kiveszik a részüket – áll a közleményben.
MTI
Kapcsolódó cikkeink
AM: újabb pályázattal segíti az agrártárca az állatbetegségek megelőzését
A ragadós száj- és körömfájás vírus megjelenése nyomán új pályázati…
Tovább olvasom >Információs platformot készít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) digitális megoldásokat és precíziós szolgáltatásokat…
Tovább olvasom >Európai Központi Bank: a vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai gazdaság számára
A felszíni vízhiány jelenti a legjelentősebb természeti kockázatot az európai…
Tovább olvasom >További cikkeink
Spórol, rákeres az interneten, akcióra vadászik – így vásárol Európa 2025-ben
Az európai vásárlók 58 százaléka továbbra sem számít vásárlóerejének javulására…
Tovább olvasom >Hamburgerkép 2025 – így esznek hamburgert a magyarok
Magyarország kedvence egyértelműen a marhahúsos hamburger, lehetőleg sok sajttal, baconnel,…
Tovább olvasom >A trappista sajt fogyasztását ösztönző kampány indult
Az Agrárminisztérium (AM) és az Agrármarketing Centrum (AMC) is csatlakozott…
Tovább olvasom >