Az orosz embargó elvitte a gyümölcskertészek hasznát

Hiába hoztak idén bő termést a gyümölcsfák, a termelők mégsem emlékezhetnek majd jóként
a 2014-es szezonra. A nyári gyümölcsök szüretét megnehezítette a csapadékos időjárás.
A mennyiségét tekintve fő magyar gyümölcsnek számító alma eredményes értékesítését pedig az orosz embargó tette kétszeresen is kétségessé. Egyrészt nem lehet Magyarországról Oroszországba szállítani, másrészt az európai felesleg az országba kerülve tovább rontja a hazai alma piaci pozícióját.

Magyarország az évi átlagosan 2,5 millió tonnás zöldség-gyümölcs termésének most mintegy felét exportálja. Ezt a mennyiséget további egymillió tonnával szeretnék növelni, s ezután a termés 50-70 százalékát kívánják értékesíteni külföldön – frissen és feldolgozva –, elsősorban Oroszországban. Igaz, hogy az embargó előtt a magyar zöldség-gyümölcs kivitel öt százaléka irányult Oroszországba, de az ágazat fejlesztési stratégiája 2020-ig az orosz piacon történő eladások növelésén alapul – mondta Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke.

A szakmai együttműködés erősítése érdekében a közelmúltban a Földművelésügyi Minisztériumban egyeztetések zajlottak az ágazat egyik legjelentősebb képviselőjével. A megbeszéléseken a kormányzati és ágazati szakemberek egyetértettek abban, hogy a kiváló magyar termény előállításához lenne jelentkező, és ha sikerülne az áfacsalásokat kiszűrni, hatékonyabb ellenőrzést bevezetni, továbbá az uniós források felhasználásának célhoz kötöttségén javítani, akkor a siker nem marad el.

Nyomott áron az alma

Az orosz embargó miatt például 1,5 millió tonna alma marad az unió piacán. Így most nyomott árakkal kell számolni az unióban. A magyar termelőknek mindez nagy nehézségeket okoz, mert Magyarországon is jó volt idén az almatermés, mintegy 800 ezer tonna körüli. Az orosz embargó egyébként a friss és a fagyasztott termékekre szól. Ezért lenne fontos, hogy növekedjen a feldolgozott termékek aránya a magyar kínálatban. Ezt kívánja a potenciális kínai és arab piac is, ahol szintén érdeklődnek a magyar zöldség és gyümölcs iránt.

A tervek szerint az alma nagyobb részét az ipar felvásárolja, a fennmaradó mintegy 250 ezer tonna alma friss áruként talál gazdára. A kormány egyebek között bevezette az almasűrítmény tárolási támogatását, ami később a készleteknek az iskolagyümölcs-programban való felhasználását is lehetővé teszi. Az Európai Unió által biztosított támogatás keretében 226 termelő nyújtott be igényt 35 ezer tonna termés be nem takarítására, ami azonban véleménye szerint kevés, a pályázatok értékelése még tart.

A Földművelésügyi Minisztérium és az ágazati szakmai és érdekképviseleti szervezet képviselői sorra járták a regionális almás fórumokat, hogy a hazai gyümölcs fogyasztásának próbáljanak híveket verbuválni. Az almaszüret idején félszáznyi helyszínen rendeztek almakóstoltatást a népszerű piros és zöld színű gyümölcsöket felvonultatva. Negyvenmillió forintos keretösszeggel almapromóciós marketingkampányt indítottak, ezzel 6 áruházláncban számos termékbemutatón mutatják be a magyar almát a vásárlóknak.