Az olcsóért már utaznak

A piackutatók állítása szerint az élelmiszerek drágulását az átlagos hazai fogyasztó nem a vásárlás csökkentésével, hanem üzlet-, esetleg termékváltással próbálja ellensúlyozni, vagyis az olcsóbbért esetleg többet utazik.Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint már a harmadik évét kezdő gazdasági bajok, a kormányzati megszorítások, az energia-, élelmiszer-árrobbanás következményeként nemcsak a fogyasztás, hanem a vásárlóhelyek száma is csökkent Magyarországon. Méghozzá nem is elhanyagolható, háromszázalékos mértékben.
A Nielsen piackutató vállalat 90 élelmiszer-kategória kiskereskedelmi eladásait méri folyamatosan. A legnagyobb forgalmú tíz termékcsoport – forgalommal súlyozott – átlagára tavaly október–novemberben 1–28 százalék közti mértékben volt magasabb, mint egy évvel korábban. Amíg egy liter sör átlagosan 280 forintba került legutóbb október–novemberben, addig az egy évvel korábbi, hasonló periódusban 276-ba. Itt a különbség közel 2 százalék. Másik véglet az étolaj 28 százalékos drágulása, literenként átlag 338-ról 431 forintra.
Az áremelkedések tavalyi, viszonylag kis mértéke több okra vezethető vissza. Elsősorban arra, hogy az élelmiszerek már tavalyelőtt elkezdtek jelentősen drágulni, így a tavalyi változás nem olyan drámai az előző évhez képest.
Közben pedig a fogyasztók keresik és meg is találják a spórolási lehetőségeket. Egy részük az általa kedvelt kategóriából a kosarába olyan szegmensből tesz terméket, amely kevesebbe kerül. Például kevesebb kolbászt vagy szalámit, de több párizsit vagy felvágottat. Másik sörmárkát, olcsóbb sajtfajtát, esetleg gyümölcsléből a 100 százalékos dzsúsz helyett italt.
Mások ugyanazt veszik, mint régen, de most tudatosan keresik az árengedményes akciókat, hogy olcsóbban juthassanak kedvelt élelmiszereikhez.
Ezt különösen sörnél, margarinnál és fűszereknél tapasztalják a Nielsen kutatói.
Azok a fogyasztók, akik nagyobb kiszerelések vásárlására térnek át, szintén alacsonyabb áron tudják megvenni ugyanazt, mint eddig. Itt többek között a kávé és az ételízesítő mellett a folyékony szószok érintettek.
További lehetőség a spórolásra, amikor bizonyos kategóriában valaki előnyben részesíti a kereskedelmi márkás terméket, amely általában érzékelhetően olcsóbb az átlagnál, és így lefelé befolyásolja az átlagos fogyasztói árak alakulását. Különösen érvényes ez a likőrre és a hűtött tejdesszertre, amelynek bolti eladásaiból mennyiségben a kereskedelmi márkák forgalma 61, illetve 40 százalékkal emelkedett tavaly, az előző évhez képest. Teából 36, müzliből 33, édes kekszből 15 százalékkal több kereskedelmi márkás terméket adtak el múlt évben, mint tavalyelőtt.
A nyolcvanas évek végén Kínál János, az akkori Bács-Kiskun megyei Zöldért Vállalat fővárosi kirendeltségének dolgozója felbolygatta Budapest zöldség- és gyümölcskereskedelmét, előbb a kőbányai Mázsa téren, később az Erzsébet téren, majd a televízió székháza előtt, az újpesti piaci, a Váci úton lévő kereskedésében adta rendkívül olcsón, szinte kereskedelmi hasznot nem tartalmazó áron – igaz, diszkontkörülmények között – a terményt. Nála egy zsákkal, ládával lehetett a friss és magyar árut vásárolni. Akkoriban Kínál János azt mondta, egy-egy családi zöldség-gyümölcs bevásárlása esetén annyit lehet spórolni, hogy a szatyrokkal megéri még tömegközlekedéssel is utazni.
Később a nagy áruházláncok megjelenése intézményesítette ezt a módszert, amit Kínál János Nyugatról az elsők között Magyarországra hozott. Most valami hasonlót tapasztalnak a piackutatók, hiszen miközben jó néhány fogyasztó úgy tart ki az általa megszokott árucikkek mellett, hogy megváltoztatja beszerzésük helyét, alacsonyabb árszínvonalú üzletekben veszi meg őket. Most ugyanez erősödik fel. Például tavaly a diszkontcsatornában értékét tekintve 60 százalékkal nőtt az étolaj forgalma, 46-tal az energia- és sportitalé, 40-nel a likőré, 30-cal pedig a tésztáé.
De ezzel függ össze az is, hogy a KSH kimutatása szerint egy év alatt a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma ötezerrel csökkent. A hazai kiskereskedelem szerkezetét jellemzi az is, hogy az értékesítőhelyek számának csökkenésével szemben bővült a kiskereskedelmi üzlethálózat alapterülete. 2008 első félévében összesen 63 ezer négyzetméterrel nőtt az üzlethálózat alapterülete, és június végén az egy évvel korábbihoz képest 121 ezer négyzetméterrel nagyobb az alapterület.
A szerkezeti átalakulás, az üzletek és a kereskedelmi vállalkozások számának csökkenése azzal függ össze, hogy a vásárlási szokások tovább változtak a jelzett időszakban, a vásárlóerő csökkenése miatt elsősorban a kisvállalkozások térvesztése folytatódott. Már a meglehetősen lassan mozduló statisztikákban is megjelent, hogy a vásárlók közül a korábbiaknál többet keresik az olcsóbb termékeket és árusítóhelyeket.