Az OKSZ továbbra is kifogásolja a termékdíjjal kapcsolatos szabályozást

Magyarországon évente 3,8 milliárd darab italterméket értékesítenek a kereskedők, szolgáltatók. Üdítőből, ásványvízből 1,9 milliárd, sörből 1,4 milliárd, borból, más szeszesitalfélékből 0,5 milliárd darab fogy 2008-ban.

 Az elmúlt hónapokban éles
vita alakult ki a környezetvédelmi szaktárca és
az italgyártók, valamint a kereskedők között
arról, milyen módon célszerű a visszagyűjtési
és hasznosítási szabályokat módosítani.
Az Európai Unió új szabály kidolgozására
kötelezte Magyarországot, mivel a 2005-től bevezetett
feltételrendszert nem tartotta elfogadhatónak (az
Országos Kereskedelmi Szövetség is az
Alkotmánybírósághoz fordult három
évvel ezelőtt, a 2008-ban is érvényes
feltételek hatályon kívül helyezése
érdekében).

Természetesen a gazdálkodók
a környezetvédelmi célkitűzéseket nem
vitatják, annak módját viszont visszautasítják.
A Kormány a tervek szerint szeptember 29-én benyújtja
az Országgyűlésnek a környezetvédelmi
termékdíjról szóló 1995. évi
LVI. törvény módosítására
irányuló javaslatát: a termékdíj
mértéke, ezen belül a mentességék
feltétele határozza meg az italféleségek
csomagolóanyagainak visszagyűjtésére és
hasznosítására vonatkozó szabályokat.
A Gazdasági Egyeztető Fórum munkabizottsága
szeptember 25-én valamennyi érintett bevonásával
ugyan áttekintette a környezetvédelmi termékdíj
szabályokkal kapcsolatos állásfoglalásokat,
de a Kormány változtatásra vonatkozó
legújabb, pontos, részletes elképzeléseiről
semmit sem lehetett megtudni, a kereskedők és gyártók
javaslatáról pedig azt nyilatkozta, azt nem tudja
elfogadni. A kereskedők és gyártók javaslata
egyébként arra irányult, hogy vissza kell térni
a 2005. előtti szabályozás alapjaihoz.

Az Országos Kereskedelmi
Szövetség azt kifogásolja, hogy a 2005. január
1-től az italféleségek csomagolóanyag
hasznosítása érdekében bevezetett
termékdíj rendszer a gyakorlatban bonyolultsága,
követhetetlen adminisztrációs terhei miatt
végrehajthatatlan és ellenőrizhetetlen,
környezetvédelmi hasznot pedig nem hoz. A fő cél,
az újratölthető palackok arányának
bővítése nem valósult meg, sőt, ezzel
ellentétben ezek részesedése csökkent A
szaktárca is elismeri, hogy az újratöltés
aránya az alkoholmentes italoknál 5-6%-ra esett vissza,
az eldobó csomagolás túlsúlyba került
a sörtermékeknél is.(ez a terület az
újratöltés „fellegvára” egyébként),
a bortermékeknél pedig hatból ötöt
úgynevezett egyutas csomagolásban értékesítenek.

Az előbbiek azt bizonyítják,
hogy a jelenlegi szabályozás rossz, ennek erőltetés
a jövőben nem lehet célravezető. Az Európai
Unióban is egyébként átlagosan 29%-ról
26%-ra esett vissza az újratölthető csomagolások
aránya, feltehetően nem véletlenül.