Az OECD-ben lassult az infláció áprilisban
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban áprilisban átlagosan 5,7 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedése a márciusi 5,8 százalékról. Egy éve áprilisban 7,5 százalék volt az átlagos infláció.
![](https://trademagazin.cdn.webgarden.io/wp-content/uploads/2024/06/Kepernyofoto-2024-06-05-14.53.35-300x163.png)
Az élelmiszerárak növekedése a márciusi 4,9 százalékról áprilisban 4,8 százalékra lassult
A párizsi székhelyű szervezet honlapján szerdán közzétett adatok szerint áprilisban a 38 OECD-ország közül 24-ben lassult az infláció. A legjelentősebb, 0,5 százalékpontos, vagy nagyobb lassulást Észtországban, Nagy-Britanniában, Izlandon, Luxemburgban, Ausztriában és Szlovéniában regisztrálták. A legmagasabb infláció Törökországban volt, 69,8 százalékkal.
Áprilisban hét OECD-országban volt 2 százalék alatti infláció, csakúgy, mint márciusban.
Az OECD-ben éves összevetésben az energiaárak 1,2 százalékkal nőttek áprilisban a márciusi 0,6 százalék után. Az élelmiszerárak növekedése a márciusi 4,9 százalékról áprilisban 4,8 százalékra lassult.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított áprilisi maginfláció 6,2 százalék volt a márciusi 6,4 százalék után.
Az infláció a G7-országokban 2,9 százalékra lassult áprilisban a márciusi 3,1 százalékról, míg a G20 országokban 6,9 százalékon stagnált.
Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a márciusival megegyező ütemű, 2,4 százalék volt áprilisban, a maginfláció pedig 2,9 százalékról 2,7 százalékra lassult. A májusi előzetes adatok azt mutatták, hogy az eurózóna inflációja 2,6 százalékra gyorsult.
Az OECD-ben tavaly átlagosan 6,9 százalékos inflációt mértek a 2022. évi 9,5 százalék után. A lassulásban döntő szerepe volt annak, hogy éves átlagban 0,9 százalékkal csökkent az energiaár a 2022. évi 29,6 százalékos növekedéssel szemben. Tavaly az élelmiszerek átlagos drágulása 10,5 százalék volt a 2022. évi 13,2 százalékot követően. Az OECD-ben az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció tavaly átlagosan 7 százalék volt az egy évvel korábbi 6,7 százalék után.
Kapcsolódó cikkeink
Neubauer Katalin: „A folyamatosság és az aktív piaci jelenlét elengedhetetlen a sikeres kereskedelmi tevékenységhez”
A magyar kereskedelmi szektor számára 2023-ban a nagymértékű infláció jelentette…
Tovább olvasom >A magyar árak egyre tetszetősebbek, erre a külföldiek is rájöttek
Hosszabb időtávon, azaz az utóbbi másfél-két évtizedben komoly fordulat állt…
Tovább olvasom >K&H: A vállalatok még nem érzékelik az infláció csökkenését
Továbbra is az infláció határozza meg a legtöbb hazai nagyvállalat…
Tovább olvasom >További cikkeink
Kifli.hu márka tulajdonosa 170 millió dollár növekedési tőkét kap
A Rohlik online élelmiszer-szogláltatással foglalkozó nemzetközi cégcsoport, a hazai Kifli.hu…
Tovább olvasom >Kiemelten fontos az ágazati szereplők összefogása
Számos fejlesztés valósulhat meg a megnyíló jelentős fejlesztési források révén,…
Tovább olvasom >KSH: a vendégéjszakák száma 13, a vendégeké 18 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz képest
2024 májusában a turisztikai (kereskedelmi, magán- és egyéb) szálláshelyeken 1,6…
Tovább olvasom >