Az OECD-ben lassult az infláció áprilisban
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) tartozó országokban áprilisban átlagosan 5,7 százalékra lassult a fogyasztói árak éves növekedése a márciusi 5,8 százalékról. Egy éve áprilisban 7,5 százalék volt az átlagos infláció.

Az élelmiszerárak növekedése a márciusi 4,9 százalékról áprilisban 4,8 százalékra lassult
A párizsi székhelyű szervezet honlapján szerdán közzétett adatok szerint áprilisban a 38 OECD-ország közül 24-ben lassult az infláció. A legjelentősebb, 0,5 százalékpontos, vagy nagyobb lassulást Észtországban, Nagy-Britanniában, Izlandon, Luxemburgban, Ausztriában és Szlovéniában regisztrálták. A legmagasabb infláció Törökországban volt, 69,8 százalékkal.
Áprilisban hét OECD-országban volt 2 százalék alatti infláció, csakúgy, mint márciusban.
Az OECD-ben éves összevetésben az energiaárak 1,2 százalékkal nőttek áprilisban a márciusi 0,6 százalék után. Az élelmiszerárak növekedése a márciusi 4,9 százalékról áprilisban 4,8 százalékra lassult.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított áprilisi maginfláció 6,2 százalék volt a márciusi 6,4 százalék után.
Az infláció a G7-országokban 2,9 százalékra lassult áprilisban a márciusi 3,1 százalékról, míg a G20 országokban 6,9 százalékon stagnált.
Az eurózónában az uniós összehasonlítási célokra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) a márciusival megegyező ütemű, 2,4 százalék volt áprilisban, a maginfláció pedig 2,9 százalékról 2,7 százalékra lassult. A májusi előzetes adatok azt mutatták, hogy az eurózóna inflációja 2,6 százalékra gyorsult.
Az OECD-ben tavaly átlagosan 6,9 százalékos inflációt mértek a 2022. évi 9,5 százalék után. A lassulásban döntő szerepe volt annak, hogy éves átlagban 0,9 százalékkal csökkent az energiaár a 2022. évi 29,6 százalékos növekedéssel szemben. Tavaly az élelmiszerek átlagos drágulása 10,5 százalék volt a 2022. évi 13,2 százalékot követően. Az OECD-ben az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció tavaly átlagosan 7 százalék volt az egy évvel korábbi 6,7 százalék után.
Kapcsolódó cikkeink
Komoly átalakulásban a magyar tésztapiac
A szokások változása alapjaiban formálják át a magyar tésztapiacot –…
Tovább olvasom >Magyarország gazdasági sérülékenysége: okok, következmények és lehetséges kiutak
Az elmúlt évek gazdasági folyamatai ismét ráirányították a figyelmet a…
Tovább olvasom >NGM: a kormány üdvözli, hogy a kereskedelmi bankok is részt vesznek az áremelések elleni küzdelemben
A kormány üdvözli, hogy a kereskedelmi bankok önkéntes alapon vállalják…
Tovább olvasom >További cikkeink
Húsvéti hosszú hétvége: így alakul az üzletek nyitvatartása 2025-ben
A húsvéti ünnepek idején alaposan átalakul a hazai üzletláncok nyitvatartása:…
Tovább olvasom >A várakozásokon felül alakult az euróövezet ipari termelése februárban
Februárban a várakozásokon felüli mértékben növekedett az euróövezet ipari termelése…
Tovább olvasom >Zsigó Róbert: átlagosan majdnem húsz százalékos az árrésstop hatása
Az árrésstop bevezetésének hatására négy hét alatt átlagosan 18,6 százalékkal…
Tovább olvasom >