Az OECD az élelmiszerpiac áringadozásai ellen

Az élelmiszerpiac jelentős áringadozásai elleni harc és az agrárszektorban dolgozók jövedelmének garantálása volt a legfőbb témája a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) agrárminiszterei kétnapos találkozójának.

Tizenkét év után először tartott miniszteri szintű ülést a világ fejlett országait tömörítő párizsi székhelyű szervezet Miniszteri Bizottsága, amelyen a 30 tagország tárcavezetői mellett tucatnyi meghívott és tagjelölt ország is képviseltette magát.
A találkozón résztvevő Gráf József agrárminiszter szerint az élelmiszeriparnak biztos jövője van, hiszen egyre növekvő fogyasztóréteget kell ellátnia. Ugyanakkor jelentős kihívást jelent, hogy az OECD számításai szerint a következő húsz évben a világ élelmiszertermelését 50 százalékkal kellene növelni, miközben a megművelhető területek aránya és a  vízkészlet csökken, továbbá a klímaváltozás negatív hatásai is jelentkeznek.
Az élelmiszerpiacra korábban nem volt jellemző az a miniszter szerint irreálisnak minősített áringadozás, amely az elmúlt években megfigyelhető volt. Az okokról megoszlott a tagországok véleménye. Egyes államok a szállítási költségeket, mások az élelmiszerbiztonsági követelményeket jelölték meg problémaként. A magyar tárcavezető azzal az állásponttal értett egyet, hogy a pénzpiac válságát követően a befektetők új üzleti lehetőségeket kerestek, s ennek során a spekuláció az élelmiszerpiacra is elért.
A kereskedelmet illetően – a miniszter tájékoztatása szerint – az ár-érték arány eltorzulására példaként merült fel a konferencián az európai tejválság, amelynek során a tej átvételi ára a felére csökkent, miközben a fogyasztói ár alig változott. A miniszter szerint a piaci ártól eltérített áraknál igazságtalan a nyereség és a haszon megoszlása, mivel a nagy élelmiszerláncok visszaélnek erőfölényükkel.
A támogatások kérdésének területén Gráf József elmondása szerint vannak olyan fejlett országok, élükön Új Zélanddal, amelyek azt állítják: semmilyen szinten nem segítik az agrárszektort. Ezzel szemben a magyar miniszter azt hangoztatta, hogy az Európai Unió közös agrárpolitikája jelentheti a követendő példát, hiszen a közvetlen támogatások itt már el vannak választva a termeléstől, azaz jövedelemtámogatás működik – közli az MTI.