Az NGM elégedett a kiskereskedelmi forgalom bővülésével
A kiskereskedelmi forgalom márciusi megtorpanása csupán átmeneti, technikai jelenség, amelynek hátterében a húsvéthatás áll, vagyis, hogy 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
A Nemzetgazdasági Minisztérium az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel. A két hónapot tehát együttesen kell vizsgálni, amely alapján továbbra is egyértelmű a kiskereskedelmi forgalom bővülése, amelyet a kormány árcsökkentő intézkedései és a lakossági bizalom erősödése is támogat – írták a közleményben.
Az elemzés idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) naptárhatástól megtisztított adatait, amelyek alapján 2025 márciusában az előző év azonos időszakához képest a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva 0,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2 százalék, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 5,9 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól.
„Ez csupán átmeneti megtorpanásnak tekinthető, amely a húsvéthatásból fakadt”
– hangsúlyozta ismételten az NGM. A húsvét különösen jelentős hatást gyakorol a magyar háztartások vásárlási szokásaira, az ünnepet megelőző 1-2 hétben jelentősen növekszik a háztartások fogyasztása az élelmiszer és az élelmiszer jellegű termékekből. 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült.
A Nemzetgazdasági Minisztérium – az online pénztárgépek adatai alapján – az idei év eddigi legdinamikusabb bővülésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel, amellyel ismét növekedési pályára áll a kiskereskedelmi forgalom. A márciusi és áprilisi adatokat ezért együttesen célszerű értelmezni, ami rávilágít arra, hogy a kormány árcsökkentő intézkedései és az erősödő lakossági bizalom hatására a kiskereskedelmi forgalom továbbra is növekszik.
2025. január-márciusban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,7 százalékkal emelkedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3 százalékkal, a nem élelmiszer kiskereskedelemben 5,6 százalékkal nőtt az értékesítés volumene – idézte a statisztikai jelentést az NGM.
A forgalom bővülését több tényező is támogatja: kimagasló a foglalkoztatottság, több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. 2010-hez képest az átlagbér több mint háromszorosára a minimálbér pedig négyszeresére emelkedett, ráadásul 1,5 éve folyamatosan nőnek a reálbérek, ami jelentős többletfogyasztási potenciált biztosít a háztartások számára.
Mint kiemelték, ezen túlmenően a lakossági állampapírok magas kamatai is hozzájárulnak a háztartások vásárlóerejének növekedéséhez. Mindezek hatására a magyar családok egyre bátrabban költenek utazásra is, amit a belföldi turizmus élénkülése és a kiutazások számának emelkedése is alátámaszt – fűzte hozzá az NGM.
A kormány által bevezetett árcsökkentő intézkedések érdemben hozzájárulnak a lakossági fogyasztás dinamikus bővüléséhez és a magyar családok mindennapi kiadásainak érdemi csökkentéséhez. A márciusban elindított árréscsökkentés eredményeként 905 termék átlagosan 19,3 százalékkal olcsóbban érhető el, ami jelentős könnyebbséget jelent a háztartások számára.
Emlékeztettek arra is, hogy a banki szektor és a telekommunikációs szolgáltatók teljesítették az önkéntes árkorlátozási elvárásokat. A Nemzetgazdasági Minisztérium jelenleg azt vizsgálja, hogy az élelmiszereken túl mely további nem élelmiszer jellegű termékcsoportokra célszerű kiterjeszteni az intézkedést.
A cél az, hogy az áremelkedések elleni fellépés mellett tartósan támogassák a családokat, és elősegítsék a belső kereslet élénkülését.
Az NGM véleménye szerint minden feltétel adott ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom a következő hónapokban ismét látványos ütemben növekedjen. A kormány célja, hogy az árak letörésén és a fogyasztás bővülésén keresztül a gazdaság növekedése is újabb lendületet vegyen. „De itt nem állunk meg, a kormány azon dolgozik, hogy a lehető legnagyobb gazdasági növekedést érje el” – hangsúlyozta az NGM.
Kapcsolódó cikkeink
KSH: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 0,4 százalékkal haladta meg, az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal mérséklődött
Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4…
Tovább olvasom >Az euróövezetben lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése márciusban
Az euróövezetben és az Európai Unióban is lassult a kiskereskedelmi…
Tovább olvasom >NGM kontra OKSZ: nő a fogyasztás az árréscsökkentés miatt – állítja a kormány
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a kormányzati árréscsökkentés nem visszavetette,…
Tovább olvasom >További cikkeink
Május közepétől jöhet a drogériák árcsökkentése: 30 termékkategóriában mérséklődhetnek az árak
Újabb hatósági beavatkozás készül a hazai kiskereskedelemben: a kormány 30…
Tovább olvasom >KSH: a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 0,4 százalékkal haladta meg, az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal mérséklődött
Márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4…
Tovább olvasom >Az euróövezetben lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése márciusban
Az euróövezetben és az Európai Unióban is lassult a kiskereskedelmi…
Tovább olvasom >