Az MVI megoldási javaslatai a vendéglátással kapcsolatos problémákra

Az Ipartestület olyan gyakorlati útmutató összeállítását javasolja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), amely egyszerűen, érthetően és átlátható módon segíti eligazodni a vendéglátó vállalkozásokat az adóügyi és jövedéki tárgykörbe eső jogszabályi követelményekben, valamint a kapcsolódó adminisztrációs teendőkben.

Az MVI évek óta dolgozik a vendéglátósok szabálykövető, zökkenőmentes munkalehetőségeink megteremtéséért, ennek a munkának egyik legutóbbi állomása volt a NAV-ot is érintő, vendéglátással kapcsolatos problémák összefoglalása a javasolt gyakorlati útmutató elkészítésének megkönnyítésére – az anyagot Zerényi Károly, az MVI képviselő-testületi tagja fogalmazta meg. Az ipartestület által korábban felvetett problémák jelentős része továbbra is aktuális – többségükben már tolmácsoltuk lényegüket olvasóinknak –, ugyanakkor fontosnak tartjuk összefoglalni, milyen módon tartja lehetségesnek elhárítani az MVI az aktuálisan felvetődött nehézségeket.

– A felszolgálási díjhoz kapcsolódó járulékfizetés egyértelműsítése
A felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet alapján a felszolgálási díjhoz tartozó kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26.§ (7) bekezdése alapján a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelem, amely után a foglalkoztatónak – a foglalkoztatott helyett – 15% nyugdíjjárulékot kell fizetnie.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény rendelkezései alapján úgy tudjuk, hogy 2020. július 1-jétől a felszolgálási díjat is, mint járulékalapot képező jövedelmet 18,5%-os társadalombiztosítási járulék terheli. Ugyanakkor nem látjuk egyértelműen, hogy az elméletileg 15-ről 18,5%-ra megemelt járulékon kívül kell-e esetleg további adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettséggel számolnunk. Erre tekeintettel javasoljuk a felszolgálási díjjal kapcsolatos jogszabályi változások megvitatását és egyértelműsítését.
– A vendéglátóhelyek jövedéki és egyéb ellenőrzése
A vendéglátó vállalkozásoknak működésük során számos adóügyi és jövedéki előírásnak kell megfelelniük, amely kötelezettségek teljesülését rendszeresen ellenőrzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ugyanakkor a helyszíni ellenőrzésekhez kapcsolódóan sajnos számos esetben előfordul, hogy a hatóságot képviselő ellenőrök helyenként túlzott mértékű kivonulásával lényegében ellehetetlenítik az adott vendéglátóhely rendes működését.
A vendéglátó vállalkozások részéről kifogásolható, hogyha csúcsidőben fegyveres, egyenruhás ellenőrök jelennek meg a vendéglátóhelyen, akik részben vagy teljes egészében lekötik a dolgozók figyelmét, és így akadályozzák a vendégek megfelelő kiszolgálását. Ezzel pedig akár jelentős bevételkiesést okozhatnak, valamint a vendéglátóhely hírnévrontását idézhetik elő. Úgy gondoljuk, hogy a vállalkozásbarát hatósági tevékenység kialakításával összhangban olyan ellenőrzési gyakorlatra lenne szükség, amely figyelembe veszi a vendéglátóhelyek érdekeit, és csak indokolt esetben korlátozza az üzletmenetet, illetve a vendégek kiszolgálását.
– A zártkörű rendezvényeken való jövedéki termék értékese esetén szükséges bejelentés átalakítása
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény szerint az üzleten kívüli alkalmi rendezvényeknél a vendéglátóipari egység a tulajdonát képező jövedéki terméket úgy értékesítheti, ha a tevékenységét az értékesítés megkezdése előtt legkésőbb 3 munkanappal bejelenti. Úgy gondoljuk, hogy a zártkörű rendezvények esetében ez a bejelentési kötelezettség nem indokolt, azért javasoljuk annak megváltoztatását.
A munkaerő-kölcsönzéshez kapcsolódó bejelentési kötelezettség módosítása
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 42.§ alapján a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás esetén a kölcsönbeadó mellett a kölcsönvevőnek is be kell jelenteni a munkavállalókat. A kiemelt időszakokban sorra kerülő rendezvények alkalmával nem életszerű, hogy a kölcsönbeadó időben átküldje az összes szükséges adatot, majd a kölcsönvevő még egyszer bejelentse a dolgozókat. Javasoljuk, hogy elegendő legyen csak a kölcsönbeadónak bejelentenie a munkavállalókat.