Az leszel, amit megeszel

A biotermékek fogyasztását a hazai fogyasztók túlnyomó többsége az egészséges táplálkozáshoz köti, de egyre többen ismerik meg fenntarthatósági vonatkozásait is.

Amit a téma iránt érdeklődők többsége tud: a biotermékek fogyasztásával csökkenthetjük a szervezetbe jutó növényvédő szerek mennyiségét, csökken a nitrátterhelés, az adalékanyagok bevitele, és a génmanipulált termékek kerülésével csökken mindezek egészségügyi kockázata. Az ökológiai állattartás során csökken a húsokban található telített zsírsavak mennyisége, és nagyobb mennyiségben található többszörösen telítetlen zsírsav és az omega-3-zsírsavak koncentrációja.

Amit talán kevesebben tudnak, az az, hogy bár a biotermékek ára általában magasabb a hagyományosokénál, ezekből kevesebbre van szükség ahhoz, hogy a szervezetünknek szükséges tápanyagot magunkhoz vegyük. Magyarul, az ár-érték arányt tekintve nem is annyira költséges a biotáplálkozás, mint ahogy az a köztudatban elterjedt.

Az agrobiodiverzitás hosszú távon pont olyan fontos számunkra, mint a genetikai vagy az ökológiai

A nagyüzemi mezőgazdaság termékeinek fogyasztásakor bizonyos tápanyagokból hiányt jelez a szervezet, ilyenkor az is előfordulhat, hogy többet eszünk, mint amennyi szükséges. Termelésük körülményei miatt a bioélelmiszerek fogyasztása közelebb hoz a teljesértékű táplálkozáshoz.

A Gödöllői Agrártudományi Egyetem (most Szent István Egyetem) professzora, dr. Márai Géza még 1966-ban kezdte vizsgálatait a témában, eredményei néhány éve kerültek be a köztudatba.

Márai 40 éven keresztül rendszeresen vizsgált számos zöldség- és gyümölcsfajtát. Mérései során – többek között – megállapította, hogy a búza ásványianyag- és vitamintartalma 1966–2005 között 65%-kal csökkent, a kukoricáé 69, a burgonyáé 89, az almáé 80, a földi eperé pedig 68 százalékkal. „Sok közöttünk a minőségi éhező” – fogalmazott táplálkozásunkat minősítve a professzor.

Bio vagy organikus?

Sokan – nem ismerve a különbséget – szinonimaként használják a bio és az organikus jelzőt. De mi a különbség a kettő között?

A bio és organikus címkéket elsősorban az EU-ban használják, ugyanakkor a jelölés ott sem feltétlenül egyértelmű: például Franciaországban az organikus élelmiszereket is bio címkével látják el.

Az organikus termékeket hagyományos módon, „természetesen” állítják elő, anélkül, hogy vegyi anyagokat vagy genetikailag módosított alapanyagokat használnának. Az organikus élelmiszerek kiválasztása és fogyasztása egyenlő a természet és a környezet tiszteletben tartásával.

Az organikus élelmiszerek előállításához, ideértve a húst is, nem használnak szintetikus növényvédő szereket, gyomirtó szereket, antibiotikumokat, növekedési hormonokat, és megpróbálják emberségesebb módon nevelni az állatokat. Továbbra is használhatnak viszont a termelés során természetes rovarirtókat és trágyákat.

Az organikus táplálkozás ismert egészségügyi előnyei különösen a gyermekek szempontjából fontosak.

A bio kifejezés olyan, az Európai Unióban termesztett élelmiszerek megjelölésére szolgál, amelyek – és innentől csupa jót mondunk! – demonstrálják a környezet iránti gondoskodást, a természetes genetikai folyamatokat, a természetes szaporodási stratégiát és a biológiai sokféleséggel való törődést.

A biotermékek túlnyomóan drágábbak, mint az organikus élelmiszerek.

A biotermékeket előállító ökológiai gazdálkodás termelési módszerei lehetővé teszik a vizek tisztaságának megőrzését, elősegítik a talaj termékenységét, kisebb környezeti terheléssel járnak, és kímélik az ökológiai hálózat hasznos és ártalmatlan elemeit. És ami jó a környezetnek, az jó nekünk is!

A környezeti háttérterhelést persze a biogazdálkodók sem tudják kikerülni, de az ebből eredő szerterheltség mértéke és kockázata jóval alacsonyabb.

A biotermékek általában frissek és adalékanyag-mentesek. Mivel nem tartalmaznak ízfokozókat és mesterséges konzerváló anyagokat, rendszerint nem is lehet őket sokáig a boltok polcain tartani. Bio- és termelői piacokon is a friss áru a meghatározó, gyakran olyan, amit aznap reggel „szüreteltek”.

A termelői piacokkal és általában a biotermékekkel szemben a fogyasztók egy részében erős a bizalmatlanság érzése, még ma is sokszor hallani azt a cinikus véleményt, miszerint biotermék az, amit éjszaka permeteznek. A bizalmat erősítheti, hogy az ökológiai gazdálkodások munkáját Magyarországon olyan szervezetek ellenőrzik és minősítik, mint a Hungária öko Garancia és a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. – ezek működését pedig ellenőrzi a NÉBIH.

A kérdésre, hogy mit válasszunk, a biót vagy az organikust, nincs egyértelmű válasz: értékrend kérdése, milyen szempontok szerint vásárolja ezeket az élelmiszereket. Az organikus olcsóbb, mint a biocímkével ellátott. Egyes vélemények szerint a biotermékek sok fogyasztó számára státuszszimbólumot is jelentenek, és egészségszempontból az organikus a jól járható út.

Én és a környezet

De térjünk még vissza a biogazdálkodáshoz! Korunk egyik legnagyobb kihívása elegendő élelmiszer előállítása ahhoz, hogy megfelelő táplálékot biztosítson a növekvő globális népesség számára anélkül, hogy közben tönkre tennénk bolygónkat.

A „termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű uniós stratégia a mezőgazdaságot helyezi a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerre való átállásra irányuló törekvésének középpontjába, és célul tűzi ki, hogy 2030-ra a régióban a biogazdálkodással érintett területek arányának el kell érnie a teljes termőterület 25%-át. Kétségtelenül ambiciózus célok; megvalósításuk biztosításához az EU ökológiai cselekvési terve stratégiát is meghatároz az ökológiai termékek iránti kereslet fellendítésére.

A biogazdálkodás – amely még a vadon élő rovarok populációit is kímélni próbálja – a biológiai sokféleség megőrzésében is jelentős szerepet játszik. Azonban az alacsonyabb hozamokkal kapcsolatos aggodalmak vitákat váltanak ki arról, lehet-e így elegendő mennyiséget termelni a világ élelmezéséhez. A gabonanövények termesztésében valóban tapasztalható hozamveszteség, viszont ugyanez például a kávé és a zöldségek esetében az ökológiai gazdálkodásra való áttéréskor nem vagy alig érzékel­hető. //

A kis bioboltok zöme eltűnik!

Jánvári András
ügyvezető
Bio Egészség

Kínálatukkal, értékesítési stratégiánkkal a kezdetektől egyszerre koncentrálunk az online és az offline kereskedelemre. Mivel online is jelen vagyunk, a jó árak biztosítása vásárlóink számára mindig kiemelten fontos volt, akárcsak rendszeres marketingaktivitásaink. Piacunk folyamatosan fejlődik, újdonságok jelennek meg. Ezek közül előszeretettel válogatunk ár-érték alapján, hogy lehetőleg a legjobb választékot biztosíthassuk vásárlóink számára!

Forgalmuk és vásárlóik köre az elmúlt 3 év során nagyon változóan alakult. 2020 átterelte a forgalmunk zömét az internetes kiszállításba. A pandémia idején üzletekbe csak a gyors vásárlás és a kiszállítási díj megspórolása miatt mentek a vásárlók, holott bioboltba általában azért szeretnek járni, mert tudnak kérdezni, és szakképzett, a témában jártas eladók tanácsokat tudnak adni a problémáikra.

Mára a piac egyre pesszimistábbá vált a vásárlóerőt illetően. Úgy tűnik, az 1-2 fős, kicsi bioboltok zöme el fog tűnni – nem tudnak jó árakat és kellő választékot tartani. A vásárlók jelentős hányada árérzékeny, a másik részének meg a választék hiánya okoz gondot a kisebb boltokban. //

Fenntarthatóság és klímavédelem

Makai Noémi
marketing manager
Hipp

Biotermékek egyre szélesebb választékban érhetők el – manapság egyre jobban terjed ez a trend –, de a Hippnél ez egy generációkra visszanyúló elkötelezettséget is jelent a fenntarthatóság iránt. A fenntarthatóság egyensúly három dimenzió között: ökológia, gazdaság és társadalom. Ha a környezetünket, a társadalmi életünket és a gazdaságunkat a fenntarthatóság elvei szerint alakítjuk, akkor biztosíthatjuk a jövőnket és a következő generációk számára az esélyt egy élhetőbb életre. Tevékenységünk minden pillanatában ezt tartjuk szemünk előtt, hogy vásárlóink bizalmát elnyerhessük és megőrizhessük.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szülők egyre tudatosabbak gyermekük táplálása során, és olyan termékeket választanak, melyek összetett elvárásaiknak leginkább megfelelnek. A bio összetevők, a megbízható minőség és az innovatív termékkínálat mellett szemponttá válik a klíma védelme is. Emiatt úgy véljük, hogy a valódi érték a jövőben a biotermékek piacán is a klímasemleges vagy akár a klímapozitív gyártás lesz. Büszkék vagyunk arra, hogy a Hipp ezen a területen is úttörő. //

Ahol akarat és pénz is van

Ha a németek csinálnak valamit, azt alaposan csinálják, és ők nagyon komolyan veszik a biotáplálkozás kérdését.

Egy 80 ezer lakosú városban (Cas­trop-­Rauxel, Észak-Rajna-Veszt­fália) például májusban egy konferenciát rendeztek az önkormányzat, a közétkeztető cégek, valamint az iskolák és a szülők képviselői részvételével a gyermekétkeztetés teljes átállításáról bioélelmiszerekre.

A Vattenfall energiaóriás meg is valósította ezt az elképzelést: németországi telephelyein áttért a bioétkeztetésre. A  svéd cég 2040-re klímasemleges kíván lenni, ennek egyik első állomása, hogy a húsz németországi telephely mintegy 4000 vendége számára ennek megfelelő étkeztetési megoldást találjanak. Az  átállás idején a költségnövekedés 60–90%-os volt, mára ezt hála a különféle szervezési intézkedéseknek 20–40%-ra sikerült csökkenteni.

Beszerzésüket 800 termékcikkre csökkentették, szerdánként vegetáriánus napokat tartanak, négyről háromra csökkent a felkínált menük száma, és egy digitális előrendelési rendszerrel igyekeznek tovább csökkenteni az ételhulladékot. Csökkentették az ételek alapmennyiségét, de nyitva hagyták a repeta lehetőségét. Szükség volt a dolgozók intenzív képzésére: komoly kampányt folytattak a vendégek körében, és rendszeresen mérték a vendégelégedettséget is. //

Magyar biotermékek a nemzetközi piacon

A friss bio- és organikus élelmiszerek a magasabban pozicionált üzletek és piacok állandó kínálatához tartoznak

2022-ben a rendezvény spektruma az ellenállóképességtől és fenntarthatóságtól a növényi alapú, klímabarát táplálkozáson, csomagoláson és hulladékmentes téma­körökön át a digitalizációig és annak gyártási és kereskedelemi felhasználhatóságáig terjedt.

A bio tanúsító szervezeteken kívül a kiállításon többek között szárított gyümölcsök és olajos magvak, fűszerpaprika-termékek, extrudált snackek, hidegen sajtolt olajok, gabonatermékek gyártói és biozöldségek, -gyümölcsök termelői mutatkoztak be a világ bioélelmiszerei iránt érdeklődő közönségnek.

A bioélelmiszerek a szakértők szerint azért értékesebbek, mert előállításukhoz nem használnak kémiai növényvédő szereket és műtrágyákat, feldolgozásuk kíméletes, az adalék- és segédanyagok használata pedig korlátozott. Több átfogó kutatás is kimutatta, hogy a bioalapanyagokban több a mikroelem, a vitamin és az antioxidáns.

Ami azonban kevésbé ismert, de még fontosabb, hogy a magasabb beltartalmi értéket az ökogazdálkodás úgy éri el, hogy az értékes tápanyagokat rendszeresen például szerves trágyákkal és pillangós növényekkel visszatáplálja a talajba.

A rendezvényen 11 hazai biogazdálkodást és biotermékeket előállító cég, valamint az AMC saját élelmiszeripari exportfejlesztő programja, a Hungarian Food Business Program mutatkozott be. A program központi elemébe, a Hungarian Food Business Catalogue elnevezésű online, valós idejű cég- és termékkatalógusba a helyszínen is lehetősége volt a magyar árualap iránt érdeklődő beszerzőknek regisztrálni. //