Az innovatív mezőgazdaság és élelmiszeripar működtetéséhez jól képzett szakemberekre van szükség

(Fotó: AM)

A tárcavezető, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, elmondta, hogy e szemponttal összefüggésben újult meg 2020-ban a szakképzés, benne az agrárszakképzés is, amiből egyszerűbbé vált az út az agrárfelsőoktatásba. Hozzátette, hogy idén több mint 3200 hallgatót vettek fel államilag támogatott agrárfelsőoktatási intézménybe, ebből több mint 500-at Mosonmagyaróvárra. Kiemelte, hogy a digitális technológia, a precíziós gazdálkodás, az automatizálás, a robotika és a mesterséges intelligencia ma már a mindennapok része az agrárgazdaságban, a korszerű, 21. századi ismeretek elsajátításához pedig megfelelő oktatási környezetre van szükség. Ennek jegyében hirdette meg az agrártárca 2023-ban a Vidékfejlesztési program részeként a bemutatóüzemek támogatását célzó felhívást, hogy olyan, a lehető legjobb technológiával felszerelt gyakorlati képzőhelyek jöhessenek létre, amelyek révén az intézmények 21. századi körülmények között tudnak átadni ismerteket – mondta.

A felhívásban 19 intézmény részesült 15,6 milliárd forint támogatásban, köztük a Széchenyi István Egyetem két projektje

Kérelmet nyújtottak be agrárszakképzési centrumok, tangazdasággal rendelkező felsőoktatási intézmények, továbbá a száz százalékos állami tulajdonban lévő fajtakísérletet végző kutatóintézetek – fűzte hozzá. Nagy István hangsúlyozta, hogy a projektek megvalósításával hozzájárulnak a tudásbázis gyarapításához, a tudásátadás előmozdításához a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, emellett segítik az eredményes gazdálkodáshoz szükséges ismeretek hatékony átadását. A támogatás felhasználásával egyebek mellett munkagépeket, élelmiszeripari gépeket, precíziós és informatikai eszközöket lehetett vásárolni, de volt, ahol infrastrukturális fejlesztések valósultak meg, műhelyek újultak meg – mondta. A miniszter beszélt arról is, hogy a gazdálkodóknak olyan innovatív technológiákat kell alkalmazniuk a növénykultúrákban, a környezetvédelmi, erdőgazdálkodási, állatjóléti, állategészségügyi, gazdaságirányítási, szervezési és marketing megoldásokban, amelyek révén optimalizálhatják a termelést, csökkenthetik a szennyezőanyag kibocsátást és eredményesen alkalmazkodhatnak a klímaváltozás hatásaihoz. Friedler Ferenc, az egyetem rektora arról beszélt, hogy a két projekt nemcsak infrastrukturális fejlesztést jelent, hanem kifejezi azt a szemléletet is, hogy prioritásként kell kezelni a fenntarthatóságot és a korszerű élelmiszertermelés ügyét. Tóth Tamás, az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánja elmondta, hogy két új bemutatóüzemmel bővült az intézmény oktatási és kutatási bázisa: elkészült a sertés- és baromfi-bemutatóüzem, valamint a tejfeldolgozó bemutató üzemé okoskertje. Mindkét fejlesztés célja, hogy a középiskolások és az egyetemi hallgatók, valamint a vállalati partnerek a gyakorlatban is megismerjék a modern, digitálisan támogatott agrármegoldásokat és az élelmiszerelőállítás folyamatait. Szabó Miklós, Mosonmagyaróvár polgármestere (MPKE) azt mondta, hogy a város és az egyetem szimbiózisban él egymással, így ez a két fejlesztés is a város gazdaságát erősíti.

AM/MTI