Az inflációkövető díjkorrekció miatt tovább növekedhetnek az élelmiszerárak

Kilőttek az árak

Logikusnak tűnik, hogy egy vállalat követi az inflációt, de ez számos kérdést vet fel. Vajon a szolgáltatók nem tervezték meg a 2023-as évet úgy, hogy figyelembe vették a várható gazdasági folyamatokat? Mindenki félrekalkulált, vagy a drágulás mértéke előre nem volt látható, és most pótlólagos korrekcióra kerül sor? Ha minden vállalat következetesen 15 százalékos emelést hajt végre, az nem veszélyezteti-e az idei 4-5 százalékos inflációs várakozást?

2024-ben ez a téma különösen aktuálissá vált, mivel az éves inflációs ráta kiugróan magas volt a korábbi évekhez képest. Érdemes tehát a jelenséget két különböző szemszögből vizsgálni és megmagyarázni. Egy tipikus versenypiaci megközelítésben, például a munkaadók gyakran emelik a dolgozók bérét az év elején annak érdekében, hogy azok ne veszítsenek vásárlóerejükből. Ebben az esetben az alkalmazottak viselik az inflációs kockázatot az év folyamán, de a következő év elején a munkaadó ezt korrigálja.

Ezzel szemben állami költségvetéshez kapcsolódó kiadások, mint például a nyugdíjemelések, általában a várható, nem pedig az elmúlt év inflációjának mértékében kerülnek meghatározásra. Ha az év végére kiderül, hogy ez nem volt elegendő, akkor utólagos korrekció történik. A két megközelítés közötti alapvető különbség, hogy az egyiket piaci viszonyok, a másikat jogszabályok szabályozzák.

Az inflációkövető díjkorrekció elsősorban a lakossági szolgáltatásokat nyújtó szektorokra jellemző, ahol a díjak általános szerződési feltételekben (ÁSZF) vannak rögzítve. Ezek általában tartalmazzák, hogy a szolgáltatónak lehetősége van minden évben a KSH adatai alapján egyszer díjat korrigálni. Ilyen fontos szektorok a távközlés, a bank- és biztosítási szektor, valamint a közmű- és ingatlanszektor.

A lakossági közműszolgáltatások díjait jogszabályok rögzítik, tehát nem a piac határozza meg az árakat. Az ingatlan bérbeadás ipari szinten gyakran euróban történik, ami bonyolítja az inflációs korrekció meghatározását, míg a kis magánbérleteknél, mint az albérletek esetében, általában nem szokás inflációs korrekciós lehetőséget kikötni a szerződésekben. Ehelyett gyakorlat, hogy ha a bérbeadó úgy érzi, hogy a bérleti díj elinflálódott, újratárgyalja a bérlővel a feltételeket.