Az import borok szigorú minőségellenőrzését sürgetik a hazai borászok

Az agrártárca beavatkozását kérik a szőlészek a gazdakörök szövetségével a kétes eredetű import borok visszaszorítására, a hazai szőlő- és borágazat védelmében.

A hegyközségek gazdasági számítása szerint, ha a borszőlőt termesztő gazdaságok megkapják idén a terményükért legalább a 120-125 forint kilónkénti felvásárlási árat, akkor túlnyomó részt rentábilis lesz náluk az alapanyag előállítása. Az árbevétel tervezését azonban teljesen bizonytalanná teszi az országba beáramló évi több százezer hektoliter olcsó import bor – hangzott el a Magosz Bács-Kiskun megyei szervezete és a szőlészek minap rendezett konzultációján.

A külföldi borok behozatalát adminisztratív eszközökkel nem lehetséges korlátozni, a minőségvédelmi jogszabályok következetes érvényesítésével azonban a mindenképpen a hazai borok piacát erősítenék. A szakma ugyanis feltételezi, hogy az import borok jelentős része nem felelne meg a laboratoriumi vizsgálatokon.

Ausztriából származó információk szerint a mediterrán régióból a szomszédos országba irányuló borexport csökkent csupán azért, mert a vizsgálatokra akár hetekig visszatartja a borszállítmányokat a szakhatóság. Ezért a szőlészek, borászok a Magosszal azt akarják elérni a kormányzatnál: járjon közbe, hogy a külföldi borok eredetet igazoló, laboratóriumi megfelelőségi okiratokkal kerülhessenek nálunk is forgalomba.

– A gyenge minőségű, szabványon kívüli import borok kiszorítása egyszerre válna a termesztők, borászok és a fogyasztók hasznára. Az itthoni szőlő jóval nagyobb hányada jutna 120-125 forint értékesítési árral feldolgozásra. Tartósan ilyen árbevétellel tervezhetnek a gazdák fejlesztést, berendezkedhetnek hosszabb távra. Több jutna a kereskedelembe a valóban szőlőből készült jó minőségű hazai borokból, a szó biológiai értelmében is egészségesebbé válna a borpiac – idézi Domján Gergelyt, a Magosz alelnökét a baon.hu.