Az idén 2,7 millió hektoliter újbor érlelődhet a pincékben

Az idén mintegy 2,7 millió hektoliter seprős újbor érlelődhet a pincékben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) előzetes termésbecslése alapján – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára kedden.

Gál Péter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlő, bor, pálinka albizottságának ülésén beszélt az idei szüret eddigi tapasztalatairól. Elmondta: borvidékenként eltérő a helyzet, de mind a mennyiség, mind a minőség kedvezőtlenebb a vártnál, főleg azokon a területeken, ahol a természeti körülmények nagyon kedvezőtlenek voltak, például jégverés pusztított.
Az árak a szüret kezdetén a fehérszőlőnél átlagosan 75 forint körül mozogtak kilogrammonként, a kékszőlő esetében pedig 100 forint körül. A nagyon jó minőségű fehérszőlőért 85-120 forintot adtak kilónként – ismertette a helyettes államtitkár.
Utalt arra, hogy a szüret harmada után már csökkentek az árak, főként a Kunsági borvidéken, ahol a fehér szőlő kilójáért már csak 60-65 forintot kínáltak a felvásárlók. Gál Péter véleménye szerint a szüretet jobban elő kell készíteni, hogy a termelők ne kerüljenek váratlan helyzetekbe például a gépi betakarítás miatt.
Tarján Balázs, az HNT szaktanácsadója Font Sándornak (Fidesz), az albizottság vezetőjének felvetésére elmondta: a Kunsági borvidék hegyközségi tanácsa versenyhivatali eljárást kezdeményezett az árcsökkenés miatt, hogy nem történt-e erőfölénnyel való visszaélés. Arról azonban nem volt tudomása, hogy a hegyközségi tanácsok valamelyike is alkalmazta volna a védőárat, amelyre lehetősége lett volna. A szakember elmondta azt is, a szüret a végéhez közeledik, a tőkéken már csak minőségi kékszőlő van, valamint a Tokaji borvidéken szüretelnek.
Gál Péter közölte, hogy a borexport az idei első hét hónapban 43 millió eurót – valamivel több mint 14 milliárd forintot – tett ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, ez mintegy 360 ezer hektoliter bor kivitelét jelentette. Az idei kivitel ugyanakkor elmarad a múlt év azonos időszakitól, amikor 390 ezer hektoliter bort exportáltunk mintegy 46 millió euró – több mint 15 milliárd forint – értékben.
A helyettes államtitkár a Nemzeti Élelmiszerlánc-felügyeleti Hatóság (Nébih) adatai alapján azt mondta, hogy a múlt évben a magyar borimport mennyisége 197 ezer hektolitert tett ki, az idén ez a mennyiség szeptember közepéig 140 ezer hektoliter volt, és a szakemberek az év végéig 170 ezer hektoliter import borra számítanak. A tavalyi mennyiség 78 százaléka olasz, 10 százaléka spanyol import volt. Az idén szeptember közepéig az Olaszországból származó borok aránya 85 százalékra nőtt, míg a spanyol boroké 6,5 százalékra csökkent.
Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke arról tájékoztatta az albizottság ülésén a jelenlévőket, hogy tárgyalások folynak az Erdélyi Pálinka Lovagrenddel arról, hogy Erdélyben is használható legyen a magyar pálinka megnevezés. Jelezte ugyanakkor, a magyar előállítókat tömörítő szervezetek a szakmai konzultációkon felvetették, hogy az ellenőrzést mindenre kiterjedően ki kell dolgozni. Ehhez Gál Péter hozzátette, mivel eredetvédett és földrajzi árujelzővel ellátott termékről van szó, az erdélyi kiterjesztéshez uniós hozzájárulás szükséges.
A jövedéki törvény módosításának végrehajtási rendeletét várhatóan október végén hirdetik ki – mondta Demeter Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője az albizottság ülésén. Hozzátette: az adóraktárak elektronikus adatszolgáltatási kötelezettségének határidejét hat hónappal – törvényileg – átmenetileg meghosszabbítják, kitolják a határidőt, ha a szükséges informatikai fejlesztések nem készülnek el, még hat hónap felkészülési időt kap az adóraktár engedélyes. (MTI)