„Az idei év legfontosabb feladata a tudásátadás” – Interjú Papp Zsolttal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével

– Milyen főbb stratégiai célokat tűzött ki maga elé idén a NAK?

Papp Zsolt
elnök
NAK

– A legfontosabb célunk az, hogy információval lássuk el a gazdatársadalmat, a magyar agrárium és a feldolgozóipar szereplőit, és segítsük őket az adminisztratív feladatokban. Úgy gondolom, hogy a képzés, a tudásátadás a 2025-ös év egyik legfontosabb feladata. A kibővített falugazdász-hálózattal ma már képesek vagyunk az adminisztratív terhek átvállalásán túl szaktanácsot adni vagy részt venni egy-egy pályázat benyújtásában. Számos ismeretterjesztő kiadvánnyal, sajtómegjelenéssel, fórummal igyekszünk megoldásokat kínálni a szakmai kihívásokra. Kulcsfontosságú az öntözésnek, a vízkészletekkel való gazdálkodásnak a megalapozása. Hogyan kell a talajban lévő vízkészlettel gazdálkodni? Mit kell tennünk ahhoz, hogy ez gazdagodjon? Hogyan tudunk tenni az olyan vízért, amellyel öntözni is lehet? Fontos célkitűzésünk az élelmezésbiztonság fenntartása, és ez ma már elképzelhetetlen vízbiztonság nélkül. Ezért is az egyik legfontosabb feladatunk az, hogy az olyan programokban, mint például a „Vizet a tájba!”, élen tudjunk járni, és képviseljük az agráriumot a feldolgozóiparon keresztül egészen a fogyasztókig, hogy a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaságnak biztos legyen a helye és a jövője.

– Hogyan kívánja a NAK erősíteni a tagok szakmai és információs támogatását a digitális megoldások és szakmai fórumok segítségével?

– Számtalan szakmai cikket, kiadványt, digitális tartalmat jelentettünk meg, rengeteg szakmai fórumot, képzést tartottunk és tartunk a jövőben is. Szaktanácsadással, adminisztratív feladatok megoldásával továbbra is igyekszünk sok tízezer gazdálkodó, feldolgozó válláról levenni a terhet. Elsődleges feladatunknak tartjuk, hogy mindenféle olyan megoldást, ami a hatékonyság és fenntarthatóság irányába viszi az agráriumot, mind szélesebb körben megismertessük az ágazat szereplőivel.

– Az egy éve alapított mentes termékek munkacsoportjának célja az előállítók támogatása, a szabályozási környezet alakítása és a piac fejlődésének elősegítése. Milyen eredményeket, tapasztalatokat tudnak felmutatni eddig, és melyek az idei célok?

– Komoly műhelymunka folyik: a mentes munkacsoporton belül kis alcsoportok jöttek létre érdekképviseleti és feldolgozói részről, azt vizsgálva, hogy miként lehetne ezeket a termékeket, a feldolgozókat és az előállítókat egy vonalba állítani. Vannak, akik élethelyzetüknél fogva arra kényszerülnek, hogy valamilyen allergiától szenvedve a mentes termékek irányába mozduljanak el. A cél ezeknek a termékeknek a népszerűsítése, a mind szélesebb körben történő megismertetése. Ebben a kereskedelmi láncoknak is partnernek kell lenniük az ország bármely pontján, ám ezt sokszor nem könnyű megvalósítani. Éppen ezért van szükség a tudatosításra, a kiskereskedelmi láncokkal való együttműködésre, az adózási és jogszabályi környezet felülvizsgálatára.

– Tervezik-e új szakmai munkacsoportok létrehozását, és ha igen, mely ágazatokban várhatóak ezek a kezdeményezések?

– Bízom benne, hogy lesznek új munkacsoportok, mert eddig minden egyes ilyen munkacsoport létrehozásával pozitív eredményeket tudtunk elérni az adott területre vonatkozóan.

– Milyen fejlesztési irányokat látnak a zöldség-gyümölcs ágazatban, és miként kívánja a NAK támogatni a termelők innovációit ezen a területen?

– Az elmúlt években számos olyan pályázati felhívás jelent meg, amelyek nagyon pozitív hatást gyakoroltak az ágazatra. Több ezer hektárral növekedett az újonnan telepített ültetvények területe, jelentős mértékben bővült az intenzív ültetvények aránya. Jéghálóval, támrendszerrel, öntözéssel olyan ültetvények jöttek létre, amelyek képesek csökkenteni az időjárás okozta kockázatokat, és olyan tulajdonságokkal bíró gyümölcsöket termesztünk, amelyek kielégítik a fogyasztói igényeket. A pályázati kiírások a zöldségágazatban is jelentős fejlesztési lehetőségeket biztosítottak a precíziós gazdálkodás és a gépesítés vonatkozásában. Nagyot léptünk előre a csomagolástechnológia és a tárolás terén is. Érdemes kiemelni a post harvest, tehát az áruvá készítés gépeinek a nagyszámú megjelenését, amivel megteremtődött a lehetősége annak, hogy ne csak tárolni tudjuk a termést, hanem a terméket áruvá készítve valóban piacképes produktumokkal tudjunk megjelenni az üzletek polcain. A digitalizációt, a tárolást és az áruvá készítést egyformán komolyan kell vennünk, és modern csomagolástechnológia biztosítása is elengedhetetlen ahhoz, hogy a vevő keresse és megtalálja a polcokon a magyar zöldséget és gyümölcsöt.

„Jelenleg három országgal közösen zajlik az a szakmai felkészülés, amely a 2025–26-os évben a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére, pozitív hatásainak tudatosítására fókuszál.”

– Milyen konkrét eredményeket várnak a zöldség-gyümölcs programoktól idén?

– A Frutti és Veggi az egyik legfontosabb zöldség-gyümölcs marketingkampányunk. Jelenleg három országgal közösen zajlik az a szakmai felkészülés, amely a 2025–26-os évben a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítésére, pozitív hatásainak tudatosítására fókuszál. Szorosan együttműködünk a FruitVeB-bel, az Agrármarketing Centrummal és számos szervezettel annak érdekében, hogy hangsúlyozzuk a vásárlók felé, mennyire fontos, hogy mindig legyen a konyhában friss zöldség és gyümölcs.

– Milyen kutatási projektekre helyezik a hangsúlyt a közeljövőben, és hogyan segítik ezek a kutatások az élelmiszeripar versenyképességét?

– Számos olyan rendezvény van, köztük az Agtech Summit, amelyeken a fiatalabb generációknak lehetőségük nyílik megmutatni ötleteiket és azok alkalmazási lehetőségeit. Ezeket az innovációkat aztán nyomon lehet követni, és meg lehet nézni, hogy hová fejlődtek, mi lett belőlük, hogyan követték le a piaci igényeket. Ugyanilyen fontos az élelmiszeripar esetében azon megoldásokat, innovációkat is kutatni, amelyek egyaránt hozzájárulnak a fenntarthatósághoz és a fogyasztói igények kielégítéséhez.

– Milyen együttműködési lehetőségeket látnak idén más szervezetekkel, élelmiszer-kereskedelemmel?

– Nagyon fontosnak tartjuk, hogy partnerségben gondolkodjunk együtt a közép- és felsőoktatási intézményekkel, agrárintézményekkel, és részt vegyünk a duális képzésekben és számos kutatási feladatban is. Sok partnerségi megállapodásunk van, és rendszeresen születnek újak is. Ezek kapcsán mindig azon van a fókusz, hogy miként tudunk együtt gondolkodni, mit tudunk tenni egy-egy ágazatért a jogalkotástól a támogatáspolitikai eszközökön keresztül a közös marketingig és kommunikációig. (x)