Az idei a fejlesztések éve a szakképzésben

Hankó Balázs a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképző intézményeket fejlesztő programját támogató projektjének nyitórendezvényén elmondta: a szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztések országszerte 18 szakképző centrum 31 intézményének 34 helyszínén valósulnak meg, csaknem 96 milliárd forint értékben az 53 milliárd forintos építési beruházáson túl.

Hozzátette: Európa-bajnok a magyar szakképzés, mert az európai szakmák versenyében – az informatikában, a rendszerüzemeltetésben – nagy sikereket értek el a magyarok.

A megújított szakképzés sikere köszönhető annak, hogy középpontjában a gyakorlat, a duális képzés áll: „olyan tudásra, gyakorlatra van szükség, amely a magyar gazdaságot erősíti” – hangoztatta.

A siker másik kulcsának azt nevezte, hogy a megújított szakképzés egyszerre biztosít szakmát, érettségit, megélhetést.
Szólt arról, hogy tavaly ősszel fogadta el az Országgyűlés azt a módosítást, amelynek értelmében akik a szakképzésből tovább akarnak tanulni, már a szakképzés utolsó évében előzetes jogviszonyba kerülhetnek az egyetemmel. Erre jó példa Szolnok, ahol egymásba kapcsolódik majd a műszaki egyetemi és a technikumi képzés, de több más példát is lehet említeni az országból – mondta.

A magyar szakképzés fejlesztését folytatni kell, hogy „Európa-bajnokból világbajnok legyen” – emelte ki Hankó Balázs, hozzáfűzve, hogy ennek egyik pillére a digitális fejlesztés. Közölte: az elmúlt év végéig több mint hétszáz digitális tananyag készült el a szakképzésben.

A másik pillérként a bérfejlesztést említette, amelynek során átlagosan több mint 32 százalékkal növelték a szakképzésben oktatók bérét. A harmadik pillér pedig a 21. századi szakképző intézményeket fejlesztő program. A programban Szolnokon 6 milliárd forintból újulhat meg két szakképző intézmény.

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára arról beszélt, hogy a kormánynak fontos az oktatás, a szakképzés fejlesztése.

A szakképző intézmények a benyújtott pályázatok alapján várhatóan 55 százalék feletti energiamegtakarítást érnek el. Az infrastrukturális és építési beruházások célja a megújuló energiaforrások használatát biztosító rendszerek kiépítése mellett a tanműhelyek fejlesztése, oktatási terek átalakítása is – ismertette, megjegyezve, hogy a fejlesztések lehetőséget adnak a modern oktatási eszközök alkalmazására.

Nyul Zoltán, az ÉKM magasépítésért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a beruházásoknál fontos az alapos tervezés, előkészítés, a műszaki ellenőrzés. Úgy fogalmazott, a jövőben csak olyan beruházásokat szeretnének Magyarországon, ahol a funkcionális, gazdaságossági, üzemeltethetőségi, fenntarthatósági, esztétikai szempontok minden eleme „a helyén van”.

Csontos Dávid, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal általános és projektirányítási elnökhelyettese elmondta: a fejlesztéseknél 7 helyszínen új építés, 8 helyen bővítés és felújítás, 19-en pedig felújítás valósul meg. A 95,8 milliárd forintból a teljes projektben 110 ezer négyzetméter iskolai tér újul meg, ebből csak Szolnokon 7300 négyzetméter.

Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP), Szolnok polgármestere a munkaerőpiaci igényeket kiszolgáló szakképzés fontosságát emelte ki. Megemlítette, hogy szeptembertől indul Szolnokon a Debreceni Egyetem műszaki képzése, amely kiegészíti a városban meglévő „erős” középfokú szakképzést.

Az eseményen jelen volt Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője, Berkó Attila Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kormánymegbízott; Hubai Imre, a vármegyei közgyűlés elnöke és Borbás Zoltán, a vármegyei közgyűlés alelnöke is.