Az extrém turizmus célpontjai
Egyre több turista vágyik nem megszokott helyszínekre és kalandokra, néhány most divatossá vált utazási célpont azonban komoly erkölcsi kérdéseket vet fel – írja az origo. Nemcsak az extrém turizmus lett új fogalom az elmúlt években, de felkapott a túlélő és a sötét turizmus is. Sokan választanak olyan helyszínt utazásuknak, ahol korábban tragédia történt, de van, akiknek a veszély jelenti a legnagyobb kalandot.
Az Antarktiszon egyre komolyabb gondot jelent a megnövekedett turizmus. 2016 és 2017 nyarán 44 ezren látogattak el az Antarktiszra, míg ez a szám 1995-ben még csupán 9 ezer volt. Többfajta eszközzel is részt lehet venni a túrán, köztük tengeralattjáró, jégtörő és expedíciós hajó is szerepel.
Az Aurora Expeditions honlapja szerint egy antarktiszi túra 12,500 dollárba (3,5 millió forint) kerül fejenként. A csomagban már benne van az utazás, szállás, de még a felszerelés is.
A legtöbb turista az Egyesült Államokból érkezik (14,566), őket Kína (5286) és Ausztrália (4451) követi. A szakértők szerint azért is látogatnak egyre többen az Antarktiszra, mert attól tartanak, hogy a globális felmelegedés miatt hamarosan elolvadnak a jégsapkák. Ez egyfajta „utolsó esély” turizmus, amikor az embereket az motiválja, hogy valószínűleg később már lehet, hogy nem lesz alkalmuk elutazni a helyszínre.
A turizmusnak ehhez a fajtájához tartozik még Machu Picchu is, de a növekvő tengerszint miatt veszélybe kerülő olasz városokban is tapasztalható ez a jelenség. A megnőtt turizmus ezekben a már amúgy is veszélyeztetett régiókban azonban csak ront a helyzeten. Természetesen nem mindenki az utolsó esély miatt látogat el az Antarktiszra. Van, aki csak látni szeretné a „hetedik kontinenst”, mások a pingvinekre kíváncsiak, vagy a szélsőséges hidegben akarják próbára tenni tűrőképességüket.
Egy szintén extrém célpont, amely egyre inkább a turisták érdeklődésének középpontjába került, a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest.
Jelenleg évente 800-an másszák meg a hegyet és iszonyúan sok szemetet hagynak maguk mögött, ráadásul nyolcezer méteres magasságban, ahol a takarítás is roppant nehéz. A hegymászók számát viszont minden bizonnyal nem fogja szabályozni Nepál, hiszen jelentős pénzt hoznak az ország gazdaságának. Statisztikák szerint idén több mint 2 tonna szemetet takarítottak el a hegyről, amely Nepál GDP-jének a 4 százalékát hozza.
A serpák és a vezetők is rendkívül jól keresnek a turistákon, hiszen mászásonként akár kétezer dollár is ütheti a markukat. A Mount Everest megmászása egyáltalán nem olcsó mulatság. A legtöbben 60-65 ezer dollárt (18,3 millió forint) fizetnek ki és az sem biztos, hogy sikerrel járnak, vagy élve jönnek le.
A Seven Summit Treks nevű turisztikai iroda egy úgynevezett VVIP csomagot is kínál 130 ezer dollárért (36,7 millió forint).
Ezzel egy 5 csillagos hotelben lakhatnak a túrázók az indulás előtt, az alaptáborban pedig privát konyhát, friss péksüteményeket, zuhanyzót és mosdót is kapnak a magánsátrak mellett. A költségekhez a felszerelés árát is érdemes hozzászámolni, amely akár 6-8 ezer dollárba (kb. 2 millió forint) is kerülhet.
A túlélési gyakorlatokat kedvelőkre is már teljes iparág épült. Egyre több utazási iroda szervez olyan extrém túrákat, ahol megtanítják a résztvevőknek miként kell túlélni a vadonban. A The Volchista Club az orosz tajga mellett az Amazonashoz is szervez túrákat. A kurzusok már öt éve léteznek, a résztvevők pedig extrém körülmények között tesztelhetik saját korlátaikat. A többnapos tanfolyamok során különböző túlélési technikákat sajátítanak el a jelentkezők, a „záróvizsga” pedig egy 200 kilométeres túra, ahol csak egyetlen kés, egy kötél és tűz csiholásához alkalmas eszközök állnak rendelkezésre.
Ugyan a résztvevőket követi egy vezető, de ő csak akkor avatkozik be, ha valami nagy baj történik, máskülönben nem nyújt semmilyen segítséget.
A túlélőtúra különböző csomagokban érhető el. A legolcsóbb, kétnapos kiképzés 120 dollárba (34 ezer forint) kerül, míg az 5-6 napos alapcsomag ára 377 dollár (106 ezer forint). A túlélő kurzusnak keresztelt változat még nagyobb kihívást jelent a résztvevőknek, akiket két-három fős csoportokra osztanak, majd ők maguk döntik el, hogy milyen útvonalon jutnak el a célhoz. Ez összesen 463 dollárba (130 ezer forint) kerül.
Aki még ennél is keményebb feladatokra vágyik, az 2655 dollárért (750 ezer forint) benevezhet a „záróvizsgára”, ahol egy teljesen elhagyatott területen viszik a résztvevőket, és a feladat: öt nap alatt egyedül kell visszatalálniuk a bázisra.
A turizmus egy eddig kevésbé ismert fajtája is népszerű lett idén. Azután, hogy az HBO bemutatta nagy sikerű sorozatát, emberek ezrei kezdtek elutazni Csernobilba. A sötét, vagy katasztrófa-turizmus az olyan lokációk felkeresését jelenti, ahol korábban emberek haltak meg, tragédia vagy katasztrófa történt.
Azonban nemcsak Csernobil környékén lendült fel a turizmus, hiszen évről-évre egyre többen látogatnak el például a Dél és Észak-Koreát elválasztó demilitarizált övezethez, a Ground Zero pedig már régóta kedvelt turisztikai célpont New Yorkban.
Hotel Polisszja, Pripjaty, Ukrajna. Az akkor 10 éves szálloda lakóit a városban élőkkel együtt evakuálták a csernobili atomerőmű 1986-os balesetekor. Ma katasztrófaturisták mennek fel a tetejére, hogy megnézzék onnan a kihalt várost.
2013-ban még csak 8 ezer turista látogatott Csernobilba, ez a szám viszont 2018-ra már a 65 ezret is meghaladta és az elkövetkező években tovább nőhet, hiszen a sorozat nézői közül bizonyára sokakat érdekel az atomkatasztrófa helyszíne. Szakértők szerint idén várhatóan már több mint 100 ezren fognak elutazni Csernobilba. Az egynapos csoportos túra körülbelül 100 dollárba kerül (28 700 forint), de vannak privát túrák is, ahol már több száz dollárt kell fizetni a részvételért.
A kambodzsai gyilkos mezők is sok látogatót vonzanak. Ezek azok a vidéki területek, ahol becslések szerint több mint 1 millió embert öltek meg Pol Pot, 1975-től négy éven át tartó a kommunista diktatúrája alatt.
Összesen 345 ilyen területet tartanak nyilván Kambodzsában, ahol elkövették a mészárlásokat, azonban ezek többségét már beépítették, vagy benőtte a növényzet, de néhány a mai napig látogatható. Egy ilyen túra a résztvevőknek 4 és 36 ezer forint közötti összegbe kerül. 2017-es statisztikák szerint naponta 200-800 turista látogatja meg a gyilkos mezőket. (origo, Balogh Tamás Márk)
Kapcsolódó cikkeink
MTÜ: tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai
Tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai a…
Tovább olvasom >MTÜ: Tovább erősítik a hazai vendéglátás versenyképességét a kormány javaslatai
A felszolgálási díj maximum mértékét meghatározó, valamint a borravaló adómentességét…
Tovább olvasom >Nacsa Lőrinc: turisztikai rekordév lehet az idei Magyarországon
Turisztikai rekordév lehet az idei Magyarországon, amihez a vallási turizmus…
Tovább olvasom >További cikkeink
A csodálatos mandarin – A nap videója
Yoshihiro Okada „műveit” már ismerik olvasóink: néhány vágást ejt mandarinok héján,…
Tovább olvasom >Mit meg nem tesznek a frissességért! – A nap képe
A skandináv országokban kultusza van a friss élelmiszereknek – íme…
Tovább olvasom >