Az Európai Unió megújítja a kereskedelmet

Hat prioritást határoz meg az Európai Bizottság uniós kereskedelempolitikai terve. Az ajánlások közül több kifejezetten magyar érdek is.

A javasolt stratégiának hármas célja van: erőteljesebb gazdasági növekedés, több munkahely és a fogyasztói kínálat bővülése alacsonyabb árak mellett. A célok nagyjából egybeesnek az európai lakosság véleményével. Az EU lakosságának  61 százaléka a jövőbeni uniós nemzetközi kereskedelempolitikai stratégia legfontosabb prioritásának a munkahelyteremtést tartja.
A prioritások ismeretében úgy tűnik, van, ahol a stratégia hűen tükrözi a magyar érdekeket, van, ahol nem – mondta el a Világgazdaságnak Major István magyar WTO-nagykövet. Ez utóbbira példa a Mercosur országokkal szorgalmazott szabad kereskedelmi megállapodás, mely nem lelkesíti a magyarországi agrárvállalkozókat, hiszen az jelentős piacnyitást eredményezne a világ legversenyképesebb agrárexportőri között számon tartott országok – Brazília és Argentína – számára. Ugyanakkor a bizottság által ugyancsak potenciális szabad kereskedelmi partnerként taglalt India kifejezetten komoly piaci lehetőségekkel kecsegtet a magyar cégek számára – említett egy pozitív példát Major.
A kapcsolatok szorosabbra fűzését is erőteljesen szorgalmazza Budapest a stratégiai partnerként nevesített Japánnal, USA-val, Kínával és Oroszországgal.  Ám Japánnak komoly engedményeket kell tennie a nem vámjellegű piacra jutási akadályok lebontásában. Az Egyesült Államokkal főként a hatósági szabályozás területén nehéz az előrelépés. Ami Oroszországot illeti, ez kiemelten fontos piacunk, s a magyar cégek számára létfontosságú minden piacra jutási könnyítés mind az ipari, mind a mezőgazdasági termékeknél.

A most közzétett terv prioritásként nevesíti a közbeszerzések terén meglévő aszimmetria felszámolását a nagy kereskedelmi partnerekkel. Aaz igény óriási a vállalatok részéről a beruházásokkal kapcsolatos egységes nemzetközi szabályozásra, hiszen a cégek működését nehezíti, hogy ahány szabad kereskedelmi megállapodás, annyi kitétel a befektetések szabályozására.

1000 milliárd eurónyi, magán- és közpénzből finanszírozott beruházásra lesz szükség az uniós energiapolitika átalakításához a következő 30 évben – áll az Európai Bizottság ma nyilvánosságra kerülő Energia 2020 című állásfoglalásában. A Günther Oettinger illetékes biztos vezetésével összeállított munkaanyag képezi majd várhatóan az EU 2011 februárjára tervezett energiaügyi csúcstalálkozójának alapját.
A kialakítandó új uniós energiapolitika fő céljának a versenyképesség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság biztosításának kell lennie. Az EB szerint Európának két súlyos kihívással is számolnia kell a jövőben. Az egyik a kőolajforrások apadása, ez ellátási nehézségekhez vezethet, a másik pedig annak a veszélye, hogy Európa elveszíti vezető szerepét a megújuló energetikai technológiák terén.

Uniós kereskedelempolitikai prioritások
1. A WTO keretén belül s a fontosabb kereskedelmi partnerekkel (India, Mercosur) folyó ambiciózus tárgyalások lezárása
2. A kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése egyéb stratégiai partnerekkel – USA, Kína, Oroszország és Japán
3. Segítségnyújtás az európai vállalkozásoknak a nemzetközi piacra jutásban a nyitott uniós piacok (például a közbeszerzés) és a kereskedelmi partnereink zártabb piacai közötti egyensúlyt helyreállító mechanizmus létrehozása révén
4. Tárgyalások megindítása egyes fő kereskedelmi partnereikkel a befektetésekre vonatkozó átfogó rendelkezésekről
5. A tisztességes kereskedelem és jogaink megfelelő érvényesítése
6. A fejlődő országok viszonylatában a kereskedelmi preferenciákra vonatkozó új szabályozási keret létrehozása – közli a Világgazdaság Online.