Az Európai Bizottság jóváhagyása után jöhet a GMO-mentes jelölés
Még néhány hónapot várni kell a GMO-mentes jelölés bevezetésére. Az élelmiszerekre és takarmányokra az Európai Bizottság jóváhagyása után, várhatóan az első félévben kerülhet fel a „GMO-mentes termelésből” védjegy. Az állati termékek közül a jövőben egyre több tétel kerülhet be ebbe a körbe, miután egyre nő a hazai, mentes fehérjetakarmány mennyisége – írja a Magyar Idők.
Brüsszeli jóváhagyásra vár a GMO (génmódosított organizmus)-mentes jelölésről szóló rendelet, miután a tervezet közigazgatási és társadalmi egyeztetése tavaly év végén lezárult. Az Európai Bizottság notifikációjára alapesetben három hónapot kell várni, ugyanakkor ha a tervezettel kapcsolatban a bizottság, vagy valamelyik tagállam kifogást emel, az az eljárást további három hónappal meghosszabbíthatja – nyilatkozta a Magyar Időknek Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A GMO-mentes jelölés bevezetésével kapcsolatos munkálatokat már tavaly megkezdte a tárca, az eredeti tervek pedig arról szóltak, hogy 2016 elején a boltokba kerülhetnek az első, védjeggyel ellátott termékek. Erre azonban – az uniós jóváhagyást követően – még várni kell, az államtitkár számításai szerint az év első felében léphet hatályba a rendelet.
A kormány holnapjára felkerült tervezet szerint GMO-mentes jelölést kaphatnak azok a termékek, amelyek nem tartalmaznak genetikailag módosított alapanyagot, az állati termékeknél pedig azok, amelyek esetében bizonyíthatóan mentes takarmányon nevelkedett a jószág. Mivel a módosított növény véletlen előfordulását nem lehet kizárni, ezért az élelmiszereknél 0,4 százalékos hibahatár megengedett. A rendelet az állati termékeknél is megengedő, itt egy rövid átállási időt határoztak meg, így például ha a szarvasmarha legalább hat hónapja GMO-mentes takarmányt kapott, akkor a teje már mentesnek minősül. A jelölést első körben a hús, a hal, a tej, a tojás, a méhészeti termékek, valamint a növényi eredetű termékek körében vezetnék be, illetve a takarmányok esetén is feltüntethető lesz, hogy az adott termék GMO-mentes termelésből származik.
Nagy István arról is beszélt: a kormányzat eltökélt célja, hogy a fehérjenövények esetében minél inkább visszaszorítsa az importot, amelynek ma nagy részét a génmódosított szója teszi ki. Európa csak elenyésző hányadban tudja saját termelésből kielégíteni a szójára alapozott magas fehérjetartalmú takarmány szükségletét, ami jelentős kockázatot jelent az állattenyésztésnek. A helyzet Magyarországon az európai átlagnál valamelyest jobb, de messze nem kielégítő – hívta fel a figyelmet.
Annak érdekében, hogy emelkedjen a fehérjenövények termelése, hazánk – az uniós agrártámogatások keretéből – új termeléshez kötött támogatást vezetett be, így erre a célra 2020-ig évente 26,2 millió euró (8,1 milliárd forint) áll rendelkezésre. Ebből szálas fehérjetakarmány termesztésre hektáronként 34 ezer forint, míg szemes fehérjenövények esetén 51,5 ezer forintot kaphatnak a gazdálkodók. – A megemelkedett támogatásnak köszönhetően tavaly a várakozásainkat felülmúlóan nőtt a szója vetésterülete, a 2014-es 40-42 ezer hektár után 2015-ben közel 78 ezer hektárról takarítottak be szóját a termelők. A tárca számításai szerint 2020-ig – csak a támogatásoknak köszönhetően – 120 ezer hektárra nőhet a szójatermő vetésterülete. A gazdák szójatermesztési kedvét tovább növelheti a következő évek öntözésfejlesztési programja és a bővülő piaci kereslet. Az öntözésfejlesztési programok a hazai GMO-mentes szója termesztés esetében jelentős területnövekedést, valamint hektáronként termésátlag-növekedést eredményezhetnek – mondta Nagy István. (Magyar Idők, Köpöncei Csilla)
Kapcsolódó cikkeink
Az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterve garantálja az EU élelmiszerbiztonságát
Az Európai Bizottság által februárban elfogadott mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterv…
Tovább olvasom >Rendszeres vakcinázást javasolnak a szakértők a lóherpesz ellen
Rendszeres vakcinázást javasolnak a lóherpesz ellen az Állatorvostudományi Egyetem szerdai…
Tovább olvasom >Uniós biztos: az Európai Bizottság mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterve garantálja az EU élelmiszerbiztonságát
Az Európai Bizottság által februárban elfogadott mezőgazdasági és élelmiszeripari ütemterv…
Tovább olvasom >További cikkeink
Országos Kereskedelmi Szövetség: az árrés nem profit!
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt…
Tovább olvasom >Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: a kereskedők 10 százaléknál többet nem rakhatnak rá a beszerzési árra
Március közepétől a kormány 10 százalékban maximalizálja az árrést 30…
Tovább olvasom >GKI Elemzés: Miért drágulnak folyamatosan az élelmiszerek?
Az elmúlt időszakban kiemelt figyelmet kapott az alapvető élelmiszerek –…
Tovább olvasom >