Az Európai Bizottság bemutatta a közös uniós agárpolitika jövőjére vonatkozó főbb elveit
Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a közös uniós agárpolitika főbb elveit tartalmazó, készülő javaslatait többek között arra helyezve a hangsúlyt, hogy a tagállamok szélesebb hatáskört kapjanak azt illetően, hogyan és hová fektetik be közös agrárpolitikából származó támogatásokat annak érdekében, hogy teljesüljenek a környezetvédelemmel, klímaváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos ambiciózus közös célok.
Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős uniós biztos a közös uniós agrárpolitika fő elveit bemutató tájékoztatón elmondta, a bizottság készülő javaslatai a jogszabályok egyszerűsítése és a rugalmasabb megközelítés révén biztosítani fogják, hogy a közös agrárpolitika (KAP) valós eredményeket hozzon a gazdálkodók támogatása terén és meghatározza az uniós mezőgazdaság fenntartható fejlődésének irányát.
Phil Hogan mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős biztos elmondta, a jelenlegi közös agrárpolitikai stratégia struktúrájának megtartása mellett a javaslat egyszerűbb, rugalmasabb intézkedéseket határoz majd meg az uniós szinten elfogadott célkitűzések elérése érdekében. Minden uniós ország önmaga kidolgozza a saját – a bizottság által jóváhagyott – stratégiai tervét, amelyben meghatározza a célkitűzések elérésének tervezett módját. Az egyenmegoldásokról a személyre szabott megközelítésre való áttérés elősegíti, hogy a szakpolitika és annak megvalósult formája közelebb kerüljenek azokhoz, akik azt a helyszínen végrehajtják – húzta alá.
Mint elmondta, a mezőgazdasági termelők támogatása továbbra is közvetlen kifizetési rendszeren keresztül folyik majd. A javaslattervezet nem vetíti előre sem az uniós pénzügyek jövőjéről szóló vita kimenetelét, sem a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok tartalmát – közölte.
Tekintettel arra, hogy a klímaváltozás és a természeti erőforrásokra nehezedő nyomás továbbra is befolyásolni fogja a mezőgazdaságot és az élelmiszertermelést, az új közös agrárpolitikának nagyobb fokú ambíciókat kell tükröznie az erőforrás-hatékonyság, a környezetvédelem és az éghajlatpolitika terén – húzta alá.
Elmondta azt is, hogy a bizottság kiemelt figyelmet kíván fordítani az agráriumban alkalmazott modern technológiák használatának ösztönzésére, a gazdálkodók helyi támogatására, valamint a nagyobb piaci átláthatóság és kiszámíthatóság biztosítására, valamint a fiatalok gazdálkodásra ösztönzésére, összehangoltan a tagállamok földadóztatási, földtervezési és készségfejlesztési hatásköreivel. Kezelni kívánja továbbá a polgárok fenntartható mezőgazdasági termeléssel – egészségüggyel, táplálkozással, élelmiszer-pazarlással és állatjóléttel – kapcsolatos aggodalmait is.
Kapcsolódó cikkeink
Rosszabb a magyar cégek termelékenysége, mint bárhol az unióban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2023…
Tovább olvasom >EU-USA vámháború: a vám rossz a cégeknek, még rosszabbak a fogyasztóknak
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen sajnálatát fejezte…
Tovább olvasom >Az EU 200 milliárd eurós beruházást mozgósít a mesterséges intelligencia fejlesztésére
Az Európai Bizottság elindította az InvestAI nevű kezdeményezést, amelynek keretében…
Tovább olvasom >További cikkeink
KSH: januárban 5,5 százalékkal haladták meg átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapi értékeket
2024. januárhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 6,0 százalékkal nőtt, ezen…
Tovább olvasom >Nagy Márton: A januári magasabb fogyasztói árszint átmeneti jelenség
Nagy Márton szerint elfogadhatatlan a magas élelmiszerinfláció, a kormány minden…
Tovább olvasom >NGM-szóvivő: január utolsó napjaiban már korrigáltak az árak
A KSH közlése szerint 2025. januárban a fogyasztói árak átlagosan…
Tovább olvasom >