Az európai átlagnál több itthon a számítógép, DVD- és CD-lejátszó
Használat szempontjából a személyi számítógép és laptop leszorította az első helyről a televíziós készüléket – derült ki a Nielsen piackutató vállalat legfrissebb kutatásából.
A Nielsen online felmérésében
öt világrész 52 országában összesen
26 200 rendszeres internetezőt kérdeztek meg, Magyarországon
530-at. A kutatás szerint a magyarok 98 százaléka
rendelkezik működőképes tévé-készülékkel,
96 személyi számítógéppel vagy
laptoppal, 87 DVD-lejátszóval, 86 százaléka
pedig CD-lejátszóval. Itthon továbbra is
népszerű az internetezésre vagy videózásra
nem használható mobil telefon, ami a megkérdezettek
57 százalékának tulajdonában
megtalálható. Az európai átlag szintén
57 százalék, míg a globális középérték
csak 51 százalék. Ugyanakkor a magyarok 44 százalékának
van olyan mobil telefonja, amellyel videózhat vagy
internetezhet. Európában 47, világszerte 41
százalék az átlag. Csak zene lejátszására
alkalmas MP 3-ast vagy más hordozható audio lejátszót
(például iPod vagy Creative) a magyarok 45 százaléka
mondhat magáénak. Itt földrészünk
átlaga 53, a felmért összes országé
pedig 48 százalék.
Általában még
kevéssé elterjedtek a zene és video lejátszására
is alkalmas hordozható készülékek, mint a
Video iPod. Magyarországon a megkérdezettek 16
százalékának van ilyen készüléke.
Az európai átlag 15, míg a világátlag
18 százalék. Kevés található
Magyarországon videojáték konzolokból,
mindössze a válaszadók 8 százalékánál.
Ezek a szórakoztató rendszerek az európaiak 34
százalékának birtokában megtalálhatók,
és a világátlag is 30 százalék.
Hordozható videojáték rendszerek, mint a PSP,
Game Boy vagy Nintendo DS a magyar válaszadók 3
százalékának tulajdonában vannak. Itt az
európai átlag 21, a globális középérték
pedig 19 százalék. Nálunk is, világszerte
is kevés még a Blu-Ray lejátszó.
A Nielsen-felmérés
megállapítja, hogy világszerte mely média
eszközök a legnépszerűbbek. Használat
szempontjából a személyi számítógép
és laptop leszorította az első helyről a televíziós
készüléket. Amíg ugyanis előbbi
valamelyikét a válaszadók 77 százaléka
használta a felmérés előtti egy hónap
során, addig utóbbit csak 75 százalék.
Utánuk a CD lejátszó következik 50, majd a
DVD lejátszó 48 százalékkal. A magyarok
az európai átlagnál nagyobb arányban
néznek tévét (95 %), kapcsolják be a
számítógépet (94%), játszanak le
DVD-t (65 %) és hallgatnak CD-t (65 %). Ugyanakkor az európai
átlaghoz képest kevesebb honfitársunk hallgat MP
3-ast, használ mobil telefont, akár alkalmas videózásra
vagy Internetezésre, akár nem. Az Internetezésre
vagy videózásra nem alkalmas mobiltelefont globálisan
a válaszadók 41 százaléka használta
a legutóbbi egy hónap során, a videózásra,
Internetezésre alkalmas mobilokat pedig 30 százalék.
Ez utóbbiaknál kiemelkednek az oroszok 65 százalékos
mutatóval, de jelentősen meghaladja az átlagot a
norvégok, svédek és románok aránya
is.
Az öt földrészre
kiterjedt kutatás eredményeiből következő fontos
megállapítás,
hogy a digitális média
elterjedtségénél és használatánál
nincs nagy különbség a fejlett országok és
a fejlődők között. Például amíg a
nyugati országok nagy részében sokan, gyakran
használnak olyan média hardvert, mint a DVD lejátszó
vagy a videojáték konzol, addig a következő
generációhoz tartozó készülékek,
többek között a videózásra is
használható mobiltelefonok igen kedveltek néhány
fejlődő országban, különösen Ázsiában.
A magyarok vásárlási
kedve általában alacsonyabb az európai átlagnál.
Ebből a szempontból legnépszerűbb a DVD: A
megkérdezettek 38 százaléka vásárolt
a felmérést megelőző hat hónap során
műsoros DVD-t. Minden ötödik személy egy-két,
minden tizedik pedig három-négy darabra adott ki pénzt.
Európában 43 százalék vásárolt,
nagyjából ugyanannyian, ugyanannyi DVD-t, mint a
magyarok. CD-nél már nagyobb a különbség.
Az európai 41 százalékos átlag mellett
honfitársaink 25 százaléka vett zenei CD-t.
Legnagyobb arányban egyet vagy kettőt, míg a
válaszadók 5 százaléka három-négy
darabot szerzett be.
Új számítógépes
játékot mindössze a megkérdezett magyarok
13 százaléka vett, hat hónap során. Zömük
egy-két darabot. Ezzel szemben földrészünk
válaszadónak 29 százaléka vett
számítógépes játékot,
nagyobb részük csak egyet-kettőt, de 7 százalékuk
három-négy darabot.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
GKI: Romló bizalmi indexek és gazdasági kilátások Magyarországon
Novemberben mind az üzleti szféra, mind a fogyasztók pesszimistábbá váltak…
Tovább olvasom >Negyvenhét éves csúcsot döntött az arabica kávé ára
Az arabica kávé határidős jegyzése 47 éve nem látott szintre,…
Tovább olvasom >Százharminc új járművel készül a megnövekedett ünnepi forgalomra a Magyar Posta
A Magyar Posta több mint 7 millió csomag kézbesítésére számít…
Tovább olvasom >