Az EU önellátó baromfitermékekből, nincs szükség a kétes eredetű importra

(Fotó: Pixabay)

A baromfiágazat szervezettsége magas szinten van hazánkban, ezért a többi állattenyésztési ágazathoz képest kevésbé kitett a külső kihívásoknak. Az elmúlt évek járványai – humán és állat-járványok –, valamint gazdasági és politikai eseményei a magas szintű szervezettség ellenére rendkívül megviselték az ágazatot, a változások sok területen szétzilálták a korábban jól bevált értékesítési láncokat, komoly károkat okozva a szereplőknek – hangzott el a Baromfi Világnap alkalmából szervezett konferencián. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke elmondta: hazánk baromfiágazata a legnagyobb állati termékpálya, valamint a hazai mezőgazdaság egyik legfontosabb exportorientált szereplője (az önellátási szint 140-160%). Az ágazatot komoly kihívás elé állítja a madárinfluenza, a járvány miatt kiszámíthatatlanabbá vált a termelés, valamint a kereskedelem, melyet tovább nehezít a sok esetben ellenőrzés nélkül beáramló import.

A betegség elleni hazai védekezésben elengedhetetlen a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása, de vitathatatlanul egyre nagyobb érdeklődés övezi a világ minden tájáról az „éles”, termelésben zajló francia vakcinakísérletet is

Világszinten másodikként egy erre szakosodott munkacsoport – háttérszámításokat végzett, hogy egyáltalán tisztában legyünk e védekezési megoldás kapacitás- és forrásigényével, az egyes termékpályákon való alkalmazási lehetőségekkel. A vakcina használatát illetően hatalmas a megosztottság az egyes országok között, hiszen annak használata súlyosan befolyásolhatja az exportpiacokat. A BTT elnöke szerint a baromfiágazat helyzetét tovább rontotta, hogy az infláció erősödésével párhuzamosan gyengülő vásárlóerő arra ösztönözte a kereskedelmi láncokat, hogy minél nyomottabb áron vegyék át a beszállítóktól a termékeiket, ezért egyes termékpályákon jelentősen nőtt az import termékek aránya. Az európai csirkehús piacán például jelentős mennyiségű ukrán áru jelent meg, ami nem csak az uniós (így a hazai) baromfiágazat, hanem a fogyasztók szempontjából is kockázatosnak bizonyult. Gondoljunk csak az ukrán eredetű termékek nemrég kirobbant szalmonella-fertőzési botrányára, amely Nagy-Britanniában halálos áldozatot is követelt. – Kétségtelen tény, hogy a baromfihús a világ egyik legnépszerűbb fehérjeforrása, az iránta való igény pedig a szakemberek szerint tovább emelkedik majd – húzta alá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, aki szerint azonban az értékesítési anomáliákkal meg kell küzdenünk. Nem mindegy ugyanis, hogy a keresletet/igényeket milyen forrásból elégítjük ki. Az EU önellátása baromfihúsból és tojásból is hosszú ideje bőven biztosított, mégis mindkét termékcsoport harmadik országokból származó importja drasztikusan növekedett az elmúlt időszakban. Az EU-ba érkező import baromfi, ezen belül csirkehús több mint egynegyede Ukrajnából érkezik. Az ukrán kereskedelmi megállapodások újabb egy évre meghosszabbításával pedig ez az érték egyharmadra nő. Újabb piaci nehézséget okozhat az is, hogy az utóbbi időben Kínából 35-36 ezer tonna elősütött pekingi kacsa került a közösségbe, de azt nem tudni, hogy milyen élelmiszerbiztonsági paraméterekkel rendelkeznek, illetve ezeket ki és hogyan ellenőrzi az unióba belépéskor.

A konferencián felszólaló szakemberek szerint az EU agrár-kereskedelempolitikája meghatározó tényező lesz az agráriumot érintő kihívások között

Miközben a belső szabályozók folyamatosan szigorodnak – állatvédelem, környezetvédelem, AMR, élelmiszerbiztonság −, a harmadik országokból érkező termékeket az uniós normatívák betartása nélkül is beengedik a közösségbe. Mindez behozhatatlan versenyhátrányba taszítja az európai termelőket. Az unióban betiltott technológiák, gyógy- és fertőtlenítőszerek alkalmazásával előállított, állatjóléti szempontból is silányabbnak nevezhető élelmiszerek komoly károkat okoznak a termékpályák szereplőinek és a fogyasztók egészsége szempontjából is kockázatosak. A folyamat hosszú távon az élelmezésbiztonságot is veszélyezteti. − Az elmúlt évek kemény leckén keresztül világítottak rá az önellátás fontosságára. Amiből van lehetőségünk, ahol adottságaink lehetővé teszik, törekednünk kell a minél nagyobb arányú önfenntartásra, bármiféle kiszolgáltatottság minimalizálására, emellett exportmutatóink további javítására. Az unió elmúlt 10 évi 109-114% közötti baromfihús önellátási szintjét nem szabad veszni hagynunk, azt mindenképp meg kell őriznünk – emelte ki Győrffy Balázs. Ennek érdekében szakmailag megalapozott döntések meghozatalára van szükség. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara – a Baromfi Termék Tanáccsal együttműködve – ahogy eddig, úgy ezután is mindent megtesz itthon és nemzetközi szinten a magyar baromfiágazat érdekeinek képviseletéért és a hazai fogyasztók biztonságáért.

NAK